HALÁSZ ISTVÁN (MDF):
HALÁSZ ISTVÁN (MDF):
HALÁSZ ISTVÁN (MDF): Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy ilyen komoly törvénytervezet általános vitája este 7 óra 10 perckor kezdődik, amikor már sokan mennének haza. Nézzék el nekem! Néhány dolgot el szeretnék mondani ezzel kapcsolatban. Mint az ad hoc bizottság tagja az elvégzett munkáról és a törvénytervezet, valamint az Alkotmány összefüggéséről szeretnék beszélni, ha megengedik. (Egyre nagyobb mozgolódás a teremben. Halljuk! Halljuk!) Köszönöm szépen.
A bizottság tagja voltam, és állíthatom, hogy a bizottság nagyon alapos és részletes munkát végzett. Nem is a törvénytervezetről akarok beszélni, nem is annak kvalitásairól. Azt természetesen jónak tartom. Egyetlen problémám, hogy egyik feladatunkat, amiért kiküldött bennünket a Parlament, hogy az Alkotmány és a számvevőszéki törvény közötti koherenciát kiküszöböljük, véleményem szerint nem sikerült megoldanunk, sőt egy-két problémával még sikerült tetéznünk.
Megítélésem szerint az új ÁSZ-törvény megalkotása ez idő szerint nem célszerű. Az alkotmányellenesség kisebb módosításokkal kiküszöbölhető lenne. Az új törvény megalkotása jelenleg az alábbi indokok miatt nem látszik célszerűnek.
Az előterjesztés egyes részletei eltérnek az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseitől, így például az Alkotmány 32/C §-ának (1) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék a Parlament, az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve.
Az előterjesztés 1. fejezetének 1. pontja szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés tevékenységét segítő, független gazdasági ellenőrző szerv. Az Alkotmány birtokos esetet használ, nyilvánvalóan azért, hogy ezzel az ÁSZ-t az egyéb hasonló feladatkörű funkcionális ellenőrző szervek közül kiemelje, erősítse közjogi helyzetét és garantálja függetlenségét. Az ÁSZ-nak a Parlament hatásköréből való kivonása – tehát csak az Alkotmánynak és a törvényeknek van alárendelve – ellentmondana mind az Alkotmány szövegének, mind az Alkotmány szellemének.
A következő probléma. Az Alkotmány 32/C §-ának 1. pontja szerint az ÁSZ feladatkörében előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának törvényességét, míg az előterjesztés 2. fejezete 3. §-ának B pontja szerint ehelyett az ÁSZ feladatkörébe tartozik a költségvetési felhasználásnak az állami költségvetés pénzellátásának a keretében történő előzetes vizsgálata. Amíg az Alkotmány a felhasználások törvényességének előzetes felülvizsgálatát írja elő, addig az előterjesztés a felhasználásokat kívánja előzetesen felülvizsgálni, ami aligha lehetséges, minthogy a felhasználás már egy megtörtént cselekvést jelent.
A felhasználásoknak az állami költségvetés pénzellátása keretében történő vizsgálata még igen fejlett számítástechnikai háttér esetén is legfeljebb csak fejezeti szinten lenne megoldható, az egyes címek és intézmények esetén a megoldás már komoly nehézségekbe ütköznék. Az Alkotmány az előzetes felülvizsgálat kifejezést használja, ami érzékelhetően költségvetési előirányzatokra vagy a költségvetés által felvett hitelekre, illetve egyéb, például garanciális kötelezettségvállalásokra, azok véleményezésére, illetve ellenjegyzésére vonatkozik.
A következő a probléma. Az Alkotmány 32/C §-ának (3) bekezdésében az ÁSZ elnökének és alelnökeinek a megválasztásáról intézkedik. Az előterjesztés szerint az ÁSZ-nak egy alelnök megválasztását javasolja. Ebből következően az Országgyűlés által 1989 novemberében és decemberében megválasztott alelnökök megbízatása az új alelnök megválasztásával egyidejűleg megszűnik.
A következő a probléma. Az Alkotmány 32/C §-ának (4) bekezdése szerint az ÁSZ szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadására a jelenlegi képviselők kétharmadának a szavazata szükséges, ami a 99/1990. (II. 14.) országyűlési határozat alapján meg is történt. Az előterjesztés szerint az ÁSZ szervezeti és működési rendjét annak elnöke határozná meg; 3. fejezet 15. §. Attól függetlenül, hogy az új törvény előterjesztésében foglalt fenti változtatások helyesek vagy időszerűek-e, a törvény megalkotása elvben az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek a módosítását is szükségessé tenné.
Azért kértem szót az általános vitában, hogy erre felhívjam a figyelmet. Nem szeretném, hogyha hiába dolgoztunk volna, és alkotmányellenesnek minősülnek az ÁSZ-törvény. Ezért kérem az elnök urat, hogy az általános vitát ma ne zárjuk le. Kérje meg az alkotmányügyi bizottságot, hogy vizsgálja meg, fennáll-e az alkotmányellenesség ebben a néhány tekintetben vagy nem.
Befejezésül még egy sajátos problémára szeretném felhívni a figyelmet. Az ÁSZ-törvény kétharmados elfogadást igényel, míg az országgyűlési határozat, amelyet mellé becsatoltunk, feles. A törvénytervezetben nincs benne, hogy kijelöli az ÁSZ elnökét, viszont benne van a feles országgyűlési határozatban. A hatályos jogszabály szerint az ad hoc bizottság végzi a jelölést, illetve végezte, és nem ugyanaz a grémium, amely később a kinevezettre felügyel. Összeférhetetlennek tartom tehát, hogy egy 15 fős társaság, a későbbi számvevőszéki bizottság jelölje, ellenőrizze az ÁSZ elnökét és munkáját, és ugyanakkor kezdeményezze felelősségre vonását. Úgy érzem, hogy egy teljes folyamatot a jelöléstől a cikluson át végzett funkción keresztül a felelősségre vonásig 15 ember tarthatna így egy kézben. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
