TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Úgy látszik, ma ilyen halász-vadász napunk van itt a Parlamentben. (Derültség.)
Ettől függetlenül teljesen helytálló az interpellációnak az a megállapítása, amely szerint erdeink jelenlegi nagyvadállománya meghaladja az erdőállományok természetes vadeltartó képességét. A túlszaporodott vadállomány igen nagy károkat okoz az erdősítésekben, erdőtelepítésekben, és így az erdőgazdálkodásnak is súlyos problémákat okoz.
Tény az is, hogy a jelenlegi vadászati állományszabályozási gyakorlat nem helyettesíti, és nem is helyettesítheti, a biológiai egyensúly fenntartásában a nagyragadozók szelekciós szerepét. Éppen ezért természetvédelmi szempontból rendkívül örvendetes, hogyha erdeinkben időnként meg-megjelenik egy-egy, a hazai vadállományból eltűnt, kipusztult, kipusztított nagyragadozó.
A hiúz nemzetközi védelem alá helyezését megelőzően már több országból kipusztult, Magyarországról is, mindösszesen a Szlovákiából áttelepült néhány példány élt nálunk… (derültség) … és Európában is mindösszesen ötezer hiúzt tartunk számon. (Zaj.)
A létszámcsökkenés fő oka, az erdőterületek megfogyatkozásán kívül, kíméletlen üldözése volt. Természetes ellensége az emberen kívül úgyszólván nincs. Legjelentősebb létszámcsökkentése az autóközlekedések miatt és a védett állat indokolatlan elejtésének minősíthető.
Sajnálatosan így esett áldozatul az elmúlt évben hazánkban több farkas, vadmacska és az interpellációban is említett hiúz, amelyet a Bükki Nemzeti Parkban múlt év december 28-án a Hór völgyében dr. Fedor József budapesti lakos ejtett el.
A hiúz eszmei értéke húszezer forint. (Folyamatos zaj.) Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ez az eszmei érték nem tükrözi a védett állat tényleges értékét…
