SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom önöket megismertetni a termofor-kémények műszaki finomságaival, ezért inkább a végén kezdem, ott, ahol Szigethy képviselőtársam abbahagyta. Konzultációnk során rájöttünk arra, hogy tulajdonképpen Magyarországon nem termofor-kéményügy van, hanem általában véve kéményügy van. Sőt, nem is inkább kéményügy, hanem még inkább tüzelőrendszerügy van Magyarországon, s mindez annál kevésbé hagyható figyelmen kívül, mennél inkább terjed hazánkban a gáztüzelés. Ugyanis a problémák gyökere onnan eredezik, hogy a nálunk meghonosodó különféle kémények úgy a 20-as, 30-as évek Prágájából, Berlinéből terjedtek ide hozzánk, és akkortájt még a fa- és széntüzelés volt divatban, ami füsttel, jól érezhető füsttel jelzi az égési anomáliát. Gáz esetén sajnos mindez a színtelen, szagtalan szén-monoxid formájában jelentkezik, ez pedig időben észlelhetetlen.
Konzultációink során megtudtuk, hogy az országban mintegy ötmillió, Budapesten mintegy egymillió kémény van, s ezek jelentős részének állaga leromlott, füsttömörsége, huzatmagassága, átmérője, simasága nem megfelelő. Csak Budapesten több mint egymillió gázfűtő és használati melegvíztermelő készülék működik, s ezek nagy részét szakember csak akkor látja, ha azok meghibásodnak vagy tönkremennek. A leromlott állagú kémények s a hozzájuk csatlakoztatott elhanyagolt készülékek állandó veszélyforrást, jelentős levegőszennyezést és nagy energiapazarlást jelentenek egyidejűleg. Míg Nyugat-Európában a gázkészülékeket a kéménytípussal együtt minősítik és engedélyezik – figyelembe véve azt a nyilvánvaló tényt, hogy nemcsak a gázt bevezetni, de a füstgázt elvezetni is szükséges egy lakásból – addig nálunk ez az ügy egyszerre négy minisztérium közös gyermeke, vagyis igazából árvagyerek, gazdátlan terület.
A dolog épp ezért nyugtalanítóan megoldatlan, s mindenképp az eddigieknél több figyelmet érdemel. Kérdezzük ezért miniszter urat, pontosabban, ha jól látom, az államtitkár asszonyt, hogy lehetséges lenne-e a kémények s a rácsatlakozó gázkészülékek állapotának nálunk is együttes, mondjuk évenkénti, de legfeljebb kétévenkénti nem szolgáltatói, de hatósági jellegű felülvizsgálata. Lehetséges lenne-e olyan biztosítási rendszer kidolgozása, mely egyrészt biztosításhoz köti a kémények építését, üzembehelyezését, másrészt maga is a felülvizsgálati kötelezettség teljesítéséhez kötött? Végül kérdezzük az államtitkár asszonyt, hogy nem tartják-e szükségesnek a kérdés törvényi szintű szabályozását, vagy legalább a jelenlegi előírások diszharmóniájának tárcaszintű összehangolását, új kéményszabványok kidolgozását.
Kívánjuk, hogy kéményeinkre, tüzelőberendezéseinkre s mindazokra, akik azokat használják, ne csak Szent Flórián vigyázzon, aki köztudomás szerint a kéményseprők védőszentje, de foghatóbb földi hatalmak is több figyelmet fordítsanak rájuk. Köszönöm. (Taps.)
