ÓMOLNÁR MIKLÓS, DR. (FKgP)
ÓMOLNÁR MIKLÓS, DR. (FKgP)
ÓMOLNÁR MIKLÓS, DR. (FKgP) Elnök úr! Tisztelt Ház!
Nincs igazi rendszerváltás, nincs igazi rendszerváltás… Már mint valamiféle ördögűző ráolvasást, hangoztatjuk ezeket a mondatokat, ahelyett, hogy végre leülnénk és módszeresen végiggondolnánk, hogy mi mindent mulasztottunk az elmúlt másfél esztendőben, mi az, amit nem vittünk végig következetesen. Nagy szükség van erre, már csak azért is, hogy végre lezárhassuk a múltat, és a valóban legfontosabbakra, a gazdasági törvényekre figyelhessünk. De szükség van azért is, hogy az egyik oldalról ne ijesztgethessenek lépten-nyomon a lincselés rémével, az elszámoltatás, a leszámolás rémével, előhúzva a régi '56. november 4-i receptet, illetve, hogy a másik oldalról a hétvégeken a demagógia eszközeivel ne próbáljanak tüzet gyújtani, ott is varázsigéket mormolva, elkiáltani a varázsigét, hogy le a bolsevikokkal. Egyik sem használ, egyik sem hoz semmiféle eredményt, csak az, hogyha végre módszeresen végiggondoljuk, hogy mitől is lett ennyire következetlen ez a rendszerváltás.
Szokolay Zoltán képviselőtársam fölemlítette annak a 4 114 683 választópolgárnak az akaratát, akik 1989. november 26-án igennel szavaztak a vagyonelszámoltatás kérdésében. Vajon, ha megkérdeznék tőlünk, hogy közel két év múltán miért nem tudtunk ennek az egységes, demonstratív népakaratnak eleget tenni, akkor mit válaszolnánk?
Az előbb az MSZMP háza tájáról hangzottak el példák, én hadd hozzak ugyancsak ijesztő példákat a kommunista ifjúsági mozgalom és utódszervezeteinek környékéről. Volt szerencsém végigböngészni az Állami Számvevőszék e témában készített dolgozatait. Mindenkinek ajánlom a figyelmébe, valóságos politikai és gazdasági krimik ezek a vizsgálati anyagok. A KISZ 49 utódszervezetéből 31 olyan elszámolást nyújtott be, amelyik a legkevésbé sem fogadható el hitelesnek, de a maradék 18-cal szemben is súlyos kifogások támaszthatók. De hadd legyek egyszerre önkritikus is: óvatlanságból, naivitásból, ki tudja miért, egérutat is adtunk ezeknek a szervezeteknek. Például két hét telt el a törvény meghozatala és kihirdetése között. Ebben a két hétben bizony alaposan kihasználták a helyzetet. Nem tudom, hogy ez a Parlament, a képviselők ennyire naívak, vagy valamiféle tudtomon kívül lévő politikai szándék fogalmazódik meg, ölt testet az ilyen hibákban. De sorolhatnám tovább a konkrét eseteket a KISZ utódszervezeteinek a háza tájáról. Akad például olyan utódszervezete, amelyik egyszerűen fölszívódott, az adott címen nem idézhető, nem található meg. Lehet, hogy veterán, idős kommunisták tanácsára illegalitásba vonultak a kezelésükben lévő vagyonnal együtt.
Nem akármilyen vagyoni tételekről van szó! Sajnos a vonatkozó szabályok csak az ingatlanok elidegenítését tiltották meg, de nem rendelkeztek a számlapénzek, a készpénzvagyon, az értékpapírok sorsáról, ezek kihelyezéséről, forgatásáról. Százmilliók tűntek így el!
Például a KISZ utódszervezetei, különösen a DEMISZ gazdasági irodája kisvállalatok sorozatát hozta létre, amelyek csodálatos módon – egy híján mind – rövid idő alatt csődbe jutottak. A bevitt vagyon már legfeljebb csak polgári peres úton szerezhető vissza.
Döbbenetes hazugság ebben a vagyonelszámolásban az utódszervezetek részéről, hogy letagadták, hogy bármiféle műtárggyal rendelkeznének, miközben az Állami Számvevőszék rendelkezésére áll a Művészeti Alap listája, milyen értékes műalkotásokat kaptak annak idején könyvjóváírással. Ők úgy vallották be ezt a vagyont, hogy azt mondták, semmiféle ilyen műtárgy nincs birtokukban. De lehetne tovább sorolni a példákat trélerekről, autókról, eltüntetett számítógépekről, eltüntetett másológépekről – darabja minimum 150 ezer forint –; pillanatok alatt csak ezekből a tételekből sokszor tízmilliónyi összegeket lehetne összehozni.
Én azt hiszem, az a törvény, ami a Parlament asztalán fekszik, egy minimumtörvény. Mi a kisgazdapárti frakción belül csak egyféle "ejnye-bejnye"-törvénynek neveztük el, de végre van benne valamiféle szankció. Végre a költségvetési támogatás megvonásával fenyeget, végre kimondja azt, hogy az ingyenes kezelői jog megszűnik ezek fölött a vagyontárgyak fölött, hogyha ezek az elmúlt rendszerhez kötődő szervezetek végre nem nyújtanak be hiteles vagyonelszámolást.
Első hallásra érthetőek azok a kifogások, azok az ellentmondások, hogy évtizedekre visszamenően ezek a szervezetek nem tudnak mindenféle papírokat, mindenféle bizonyítványokat benyújtani. De kérdem én, ha ezek a többnyire politikai szervezetek a mai napig fennen hirdetik, hogy semmiféle ideológiai-eszmei közösséget nem vállalnak jogelődjeikkel, akkor miért volt olyan fontos számukra, hogy jogutódként deklarálják magukat vagyonjogi kérdésekben?! Tetszett volna mindenről lemondani, és ugyanúgy újrakezdeni, mint a demokratikus közélet egyéb szereplői, a Parlamentben jelenlévő egyéb pártok! (Taps.)
Én a Kisgazda Párt frakciója nevében azt kérem, hogy minél előbb, sürgősen fogadjuk el ezt a törvénymódosítást. És arra kérném az egyéb szerveket – az Állami Számvevőszéktől az ügyészségen át a rendőrségig –, hogy a konkért esetekben indítsanak büntetőjogi eljárást. (Közbeszólások: Ez az! – Taps.) Itt sokszor véleményem szerint egyszerűen okirathamisításról, hamis könyvelésről van szó. Ez az én szolíd ismereteim alapján az Állami Számvevőszék közel ezeroldalas jelentéséből, ami csak a KISZ-vagyonról szól, megállapítható első pillanatra. Miért nem indulnak meg ezek az eljárások? (Közbeszólás: Így van!) Ki és miért késlekedik ezekben a kérdésekben?
Egy órával ezelőtt kihívtak a folyosóra, és hitelt érdemlően tájékoztattak arról, hogy a hét végén a KISZ egyes utódszervezetei Tatán tanácskozást tartottak… (Derültség:) …, ahol elhatározták, hogy még időben, gyorsan eltűnnek, és jogutód nélkül kimondják föloszlásukat. (Élénkség.)
Azt hiszem, ez a hír is jelzi, hogy milyen sürgős teendők előtt állunk, mert sajnos nevetnek rajtunk az emberek. Nevetnek – nem egyenként a parlamenti pártokon, hanem nevetnek a demokrácián! Nevetnek azon, hogy milyen hamar kesztyűs kézzel szálltunk szembe dörzsölt pártállami vagányokkal, akik aztán túljártak az eszünkön.
Kérem, hogy a Parlament minél előbb fogadja el ezt a törvénymódosítást. (Taps.)
