KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Mind gazdaságunk átalakulása, mind kapcsolataink új elrendezése szükségessé teszi a korszerű, nemzetközi szintű szabályozást.
A miniszterelnök úr és a házbizottság közötti egyeztetés eredményeként az ehhez szükséges új törvényeknek még ebben az évben meg kell születniük. Mivel a társadalmi gondoskodás anyagi lehetőségeit a termelőágazatok biztosítják, ezért a népjóléti jogszabályoknak tekintetbe kell venniük a gazdasági élet törvényszerűségeit, bár ez nem jelenti azt, hogy Heller Farkasnak adnék igazat, akire egyébként a szocialista frakció képviselőnője hivatkozott a Házban nemrég, s aki 1923-ban úgy látta, hogy a szociálpolitika lényegileg a gazdaságpolitika függvénye.
A szociális törvény előkészítése már a múlt évben, a múlt év második felében megkezdődött. Minisztériumunk több koncepciót dolgozott ki, figyelembe véve a külföldi tapasztalatokat is. Ezekhez a munkálatokhoz kapcsolódik az európai szociális chartához való csatlakozásunk, amelyet a tervek szerint még az idén aláírunk. A minisztérium kezdeményezésével létrejött szociális tanács, valamint a Népjóléti Minisztérium szociálpolitikai tanácsának segítségével a koncepciókat hozzáférhetővé tettük szociális érdekvédelmi szervezetek számára. Az Országgyűlés illetékes bizottságai pedig heteken belül tárgyalhatják a törvénytervezetet.
Rövidebb távú intézkedéseink a következők: az energiaár-emelés hatásainak enyhítésére a költségvetés 5 milliárd forint lakossági támogatást biztosít. Elosztási rendszerével a legsúlyosabb helyzetben levő lakossági csoportok terheit kívánja mérsékelni. Ennek keretében a gyermekes családok két alkalommal, a családi pótlék kifizetéséhez csatoltan részesülnek támogatásban. Hasonló kiegészítő támogatást kapnak a kisnyugdíjas háztartások – engedjék meg, hogy ne alacsony nyugdíjról beszéljek, hanem kisnyugdíjról. Ugyancsak támogatásban részesülnek a tartósan munkanélküliek, ők a kiegészítést az év végi munkanélküli járadékkal együtt kapják. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy a támogatások mellett a kiadásokat mérsékelte a lakosság számára az energiaár-emeléseknek az eredetileg tervezett időponthoz képest történt elhalasztása, valamint a tüzelőutalványok beváltási határidejének meghosszabbítása. Itt a lakossági megtakarítás 6,5 milliárd forintra tehető önmagában.
Az önkormányzatok ez év júliusában 2,7 milliárd forint pótlólagos támogatást kaptak a súlyos helyzetű gyermekes családok terheinek enyhítésére. E kiegészítő forrás a nevelési segélyben részesíthetők körének bővítésére, az óvodai és iskolai étkezési térítési díjak mérséklésére és más családi támogatásra fordítható. A még súlyosabb helyzetben, ahogy szoktuk mondani, peremhelyzetben levők ellátása érdekében népkonyhai hálózatot működtetünk, és folyamatos a hajléktalanok intézményi hálózatának fejlesztése. E célra az idén 200 millió forint áll rendelkezésre, és ezt a gyorssegély alapítvány révén és külföldi támogatások bevonásával is fokozzuk.
Egyes, a munkanélküliség által különösen sújtott területeken – Ózdra és Miskolcra gondolok most – térségi válságkezelő programok indultak. Az elmaradott térségek támogatására a környezetvédelmi tárca vezetésével bizottság alakult, melyben minisztériumunk is részt vesz, és a rendelkezésre álló alap 1,5 milliárd forint.
Megemlítendőnek tartom a PHARE-programok területén elért lehetőségeinket, melyek kifejezetten a szociálpolitikai terület fejlesztéséhez járulnak hozzá, idén 600 ezer ECU-vel. Szociális egzisztenciateremtési lehetőséghez, kis közösségek, önkormányzatok számára három év alatt összesen 3 millió ECU van biztosítva.
A Kormány, mint látható, folyamatosan figyelemmel kíséri a legveszélyeztetettebb társadalmi rétegek ellátását. Én azt hiszem, nehéz lenne felsorolni mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Népjóléti Minisztérium tett és tesz. Csak példaként említeném a mozgáskorlátozottak támogatásának ez évi ideiglenes és jövő évi tartós szabályozását, az ingyenes közgyógyellátásban az önkormányzatok térítési díjának felére csökkentését, a szociális otthonok térítési rendszerének biztonságos működését biztosító díj megállapításáról, de ugyanakkor az ápoltak egyéni célú összegének emeléséről szóló miniszteri rendeletet; a családoknak nyújtott lelki, egészségvédelmi szolgáltatásokról, a családsegítő szolgálat helyzetének szabályozásáról, a fiatalkorúak veszélyeztetettségének szakmai normatíváiról készített szociálpolitikai jogszabályokat.
A következő esztendőben pedig, amint azt a költségvetési irányelvek tartalmazzák – és a tisztelt Ház nemsokára foglalkozni fog vele és megismeri –, a Kormány továbbra is fenntartja szociális intézményrendszere normatív támogatását, jelentős összegeket tervez szociális szakmai programokra, a mozgáskorlátozottak támogatására, humán szolgáltatásokra, a családi pótlék gyermekenkénti emelésére, és lehetővé kívánja tenni a nevelési segélykeret normatív igénybevételét. A személyi jövedelemadóban pedig a gyermekkedvezmény minden gyermekre kiterjesztésre kerül – terveink szerint.
Végül engedjenek meg egy megjegyzést: a GDP-nek több mint 20%-át költjük szociálpolitikára. Gazdasági helyzetünk és a költségvetésnek a tisztelt Házzal közösen megszabott korlátai következtében például az említett energiaár-ellentételezés is részben költségvetési tartalékból, részben átcsoportosításból történik. Úgy gondolom, hogy a tárca és az önkormányzatok közös feladata és felelőssége természetesen, hogy a szociálpolitika a mindenkor rendelkezésre álló összeget a lehető legcélszerűbben használja fel, folyamatosan vizsgálva a beavatkozások hatékonyságát. Még egyszer köszönöm kérdését. (Taps.)
