VASTAGH PÁL, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
VASTAGH PÁL, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
VASTAGH PÁL, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a furcsa eset adódott elő az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy a kisebbségi vélemény pontosan azonos volt a többségi véleménynyel, mert 6:6 volt a kisebbség és a többség, és 1 tartózkodás. Tehát ez is arra utal, hogy az értelmezés tekintetében az álláspontok tulajdonképpen minőségükben nem képviseltek többséget, amelyek ezt a megoldást támogatták.
Arról van szó, hogy a törvényjavaslat 6. bekezdése kilátásba helyezi az állami költségvetési támogatás felfüggesztését. Ezt nem egyszerűen praktikus oldalról közelítjük meg, hanem a párttörvény szempontjából és az alkotmányosság szempontjából a pártok működésének garanciális elemeként és tényezőjeként. Nem erre az egyedi esetre, hanem általában vetjük fel a problémát.
A magyar párttörvény nem tartalmaz korlátozásokat és nem tartalmaz lehetőségeket arra az esetre nézve, hogy a felfüggesztés megtörténjék. Nincs ilyen korlátozási lehetőség a párttörvényben. Vannak párttörvények – mint például az osztrák párttörvény –, ahol kifejezetten szó van arról, hogy felfüggeszthetik valamely ok bekövetkezte esetében az adott párt költségvetési támogatását. Tehát nyilvánvaló, hogy a felfüggesztés egyértelműen a párttörvényben meghatározott szűkítést jelenti, hiszen a párttörvény a költségvetési támogatás odaítélésének egyetlenegy feltételét határozza meg, miszerint azt, hogy a párt a választásokon a választók 1 százalékának bizalmát elnyerje. Tehát mindenképpen ehhez viszonyítottan, az általános feltételhez viszonyítottan újabb feltételt ágyaz be és iktat be – ha közvetett módon is – ez a törvényhely.
Az Alkotmány nyilvánvalóan a pártok egész szerepét, működését abból a szempontból rögzíti és úgy határozza meg, hogy mennyiben segítik elő a népakarat kifejezését. Ez szerepel az Alkotmány 3. szakaszában. Nyilvánvaló, hogy ha egy szervezet működésének feltételeiben kedvezőtlen változások következnek be, akkor az Alkotmányban megjelölt szerepének az adott szervezet nyilvánvalóan nem tud eleget tenni. Tehát teljesen egyértelmű és világos az összefüggés. Kérem önöket, ne csak erre az egy esetre vonatkoztassák, hanem próbálják meg az egészet általánosabban, a pártok működése szempontjából alapvető garanciális jelentőséggel megközelíteni.
Ilyen értelemben miután a párttörvény kétharmados, a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges a módosításhoz, ezért számunkra egyértelmű, hogy ez esetben így kell eljárni, ugyanakkor szeretném hozzátenni, hogy ez a módosítás tulajdonképpen az alapvető jog lényeges tartalmának korlátozását is jelentheti, amely viszont az Alkotmány 8. szakasza szempontjából minősül tilalmazottnak. Köszönöm. (Taps.)
