SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Köszönöm elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Részben a Fekete Gyula által elmondottakhoz szeretnék kapcsolódni. Nem értek egyet Fekete Gyula módosító javaslatával. Úgy gondolom, Szabó Ivánnak az a javaslata, hogy a Magyar Nemzeti Bankot részben privatizálni kell, valóban elég erősen vitatható, például azért is, mert a Magyar Nemzeti Bank tőkeellátottsága messze nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek ehhez szükségesek lennének, és más megfontolásokból is. Ennek ellenére tulajdonképpen elfogadható, miután egy további parlamenti döntés meghozatalától teszi a privatizálást függővé, és majd akkor megfontolható, hogy ilyent hozunk-e. Végül is azt hiszem, ez nem egy igazán lényeges kérdés most.
Viszont az, hogy a végrehajtó hatalmat ne a pénzügyminiszter képviselje, vagy ne csak a végrehajtó hatalom legyen a Magyar Nemzeti Bank részvényese, akkor ha a Magyar Nemzeti Bank állami tulajdonban van, megint – azt hiszem – nem egy szerencsés elgondolás. A Szabad Demokraták Szövetsége tehát egy olyanfajta Magyar Nemzeti Bankot, amelyik tökéletesen független lenne, és például nem a végrehajtó hatalom lenne annak a részvényese, soha nem javasolna.
Másfelől viszont az elmúlt hetek vitái éppen azon folytak, hogy kell-e egy önálló jegybank. Nos, mi úgy gondoljuk, hogy természetesen nem a részvényesség vonatkozásában, hanem abban a vonatkozásban, hogy a jegybank önállóan folytathasson pénzpolitikát, hogy a jegybank a forintérték állandóságának a védelme, az infláció elleni harcnak egy szilárd bástyája legyen. Mindezekből a megfontolásokból igen is szükség van a Magyar Nemzeti Bank alapvető intézményi önállóságára.
Mellesleg amiatt is szükség van rá, mert itt vannak külföldi összefüggések is. Nemcsak arra gondolok, amiről a "168 óra" legutóbbi számában olvashattunk, hanem arra is, hogy Magyarországnak szándékában áll – lehetőleg még ebben az évtizedben belépni az Európai Gazdasági Közösségbe. Már most az Európai Gazdasági Közösségben vannak olyan jegybankok, amelyek függő helyzetben vannak a Kormánytól, és vannak olyan jegybankok, amelyek független helyzetben vannak. Hogyha megnézzük mellesleg az infláció alakulását ezekben az országokban, akkor azt látjuk, hogy például 1958 óta, amikor a francia frank és a német márka egyforma értékű volt, a francia frank igen sokat romlott a márkához képest, ma kb. három és fél francia frankot kell adni az akkori egyenlőséghez képest, és hát azt tudjuk, hogy Németországban a központi bank független, Franciaországban pedig a kormánytól függő állapotban van.
Az Európai Gazdasági Közösség most létrehozni készül egy olyan közös központi bankot, amelyik független lesz, és ez nyilvánvalóan jelzés a tagállamok számára, de méginkább jelzés a belépni szándékozók számára. Hogyha a mi belépési szándékunk komoly, akkor nekünk a magunk belső ügyeiben is így kell haladni.
Ismétlem tehát, részint ilyen nemzetközi összefüggések miatt, de talán még inkább a forint értékállandóságának szilárd védelme érdekében kívánja a Szabad Demokraták Szövetsége, hogy egy kormánytól független, politikától független jegybank jöjjön létre.
Talán még egy szót a nemzetközi tapasztalatokról. Gyakran elmondják, hogy például Japánban, ahol a jegybank nem független a kormánytól, milyen alacsony az infláció. És ez igaz. De korábban a hetvenes évekig igen gyors volt az infláció, és ez pontosan azt mutatja, ami itt a probléma. Nevezetesen az a probléma, hogyha a jegybank függ a kormánytól, akkor a mindenkori kormánypolitika függvényében vagy van infláció vagy nincs infláció. Tehát a jegybank függetlensége arra jó, hogy ezt egy biztos ponttá tegye, hogy az infláció mindig alacsony legyen.
Most ebből indultunk mi ki végig ebben a vitában, és el szeretném mondani, hogy a kormányjavaslat túlnyomórészt tartalmazza a jegybank önállóságának az intézményi feltételeit. Ezért a kormányjavaslatot túlnyomórészt a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja. Egyetlen ponton adtunk be lényeges módosító indítványt. Én magam beadtam vagy tízet, de egyet szeretnék kiemelni, amelyik a jegybank alelnökök kinevezésénél szerepet ad a jegybank elnökének. Tehát azt javaslom, szemben az eredeti szöveggel, amelyik szerint a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek az alelnökök kinevezésére, én azt javaslom, hogy a miniszterelnök a jegybank elnökével egyetértésben tesz javaslatot az alelnökök kinevezésére. Azt gondolom, az egészen természetes dolog, hogy akit egyszer kineveztek a jegybank elnökének, mégpedig éppen a miniszterelnök javaslatára, az beleszólhasson abba, hogy kivel fog együttdolgozni. Ez az a lényeges módosítás tehát, ami még szükségeltetik ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, a politikamentessége alapjában véve biztosítva legyen.
A Szabad Demokraták Szövetsége tehát ezzel az egy módosító javaslattal, és persze sok kisebb jelentőségű módosító javaslattal egyetért, és hogyha azok a lényeges intézményi feltételei a jegybank függetlenségének, amelyek – mint mondottam – nagyrészt benne vannak a törvényjavaslatban, és ha ez a módosító javaslat elfogadásra kerül a Ház által, akkor a Szabad Demokraták Szövetsége meg fogja szavazni mind a törvényjavaslatot annak végső szavazásakor, mind pedig az Alkotmány idevonatkozó paragrafusának a hatályba léptetésére vonatkozó rendelkezést. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
