VILÁGOSI GÁBOR, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
VILÁGOSI GÁBOR, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
VILÁGOSI GÁBOR, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság az október 3-án tartott ülésén élt első alkalommal a Házszabály 61. § (7) bekezdésében és a 62. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel, és ennek értelmében a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2338-as számon előterjesztett törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatokat előadói rendszerű tárgyaláson vitatta meg.
Ezen új bizottsági tárgyalási forma lényege, hogy amely törvényjavaslat nem elsősorban alkotmányos, vagy szűken vett jogi problémakört szabályoz, ott a mi bizottságunk csak azokat a javaslatokat tárgyalja meg, amelyeket az előzetesen kijelölt egy-egy ellenzéki és kormánypárti képviselő, akik az ügy előadói, szükségesnek tartanak. Természetesen az ülésen bármelyik bizottsági tag további módosító javaslat megtárgyalását indítványozhatja.
Ebből az elvből logikusan következik, hogy a bizottsági előadók valamelyike legyen a plenáris ülésen is az ügy előadója.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslathoz több mint 100 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, és ezek közül közel 70-et vitatott meg az alkotmányügyi bizottság.
E javaslatok alapvetően két nagyobb csoportra oszthatók.
Az elsőbe azok tartoznak, amelyek érdemi gazdaságpolitikai vagy költségvetési döntéseket nem igényeltek, jogtechnikai, fogalmazásbeli vagy pontosításra irányuló módosítások voltak, illetve a már korábban hatályba lépett törvényekkel való összhang megteremtését szolgálták. Példaképp említhetném itt a csődtörvényt. E lényegtelennek tűnő módosító javaslatok megvitatása nélkül azonban sokkal nehezebben lenne beilleszthető a jogrendszerünkbe ez a törvény, és a pontatlanságok, félreérthető megfogalmazások a későbbi jogértelmezési problémák melegágyává válhatnának.
A másik csoportba azok az érdemi javaslatok tartoznak, amelyek elsősorban a jegybank belső felépítésére, vezetőik kinevezésére, a jegybanktanács, az igazgatóság működésének jogi technikájára vonatkoztak, illetve a Kormány és a jegybank viszonyát, a bank függetlenségének garanciális kérdéseit szabályozzák.
Ez utóbbi területről került ki a legnagyobb számú javaslat. Ezek döntő része Szabó Iván, a gazdasági bizottság magyar demokrata fórumos elnökének nevéhez fűződik. Az ő javaslatainak mindössze egyötödét támogatta a bizottság, és a bizottság ülésén mind a jegybank, mind pedig a Pénzügyminisztérium képviselője hasonlóan nyilatkozott.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a képviselő úr 3015/41-es számon előterjesztett módosító javaslata, amely a bankelnök megbízatásának időtartamára vonatkozik, ellentétben áll az Alkotmány 32/B. § (2) bekezdésének rendelkezéseivel, mely körülményt a 3200-as számon előterjesztett együttes bizottsági jelentés is tartalmazza.
Az alkotmányügyi bizottságra hárult az a feladat is, hogy a most együttesen tárgyalt jegybanktörvény, a jogalkotásról szóló törvény és az Alkotmány ide vonatkozó 32/B. §-ának hatályba léptetéséről szóló törvény hatályba lépésének időpontját összhangba hozzuk, mert erre vonatkozóan több módosító javaslat is született. Mindezeket, és a Kormány képviselőjének kérését is figyelembe véve mindhárom törvény hatályba lépésének általunk javasolt időpontja 1991. december 1.
A Kormány és a jegybank egymáshoz való viszonyával foglalkozó módosító javaslatok közül bizottságunk elsősorban azokat a javaslatokat támogatta, amelyek a bank függetlenségét hivatottak elősegíteni, szemben azokkal, amelyek a Kormány függőségét növelnék.
A fentiek hangsúlyozása mellett a bizottság a törvényjavaslatot nagy többséggel támogatja. Köszönöm. (Kis taps.)
