NAGY VARGA DEZSŐ, a FKgP vezérszónoka:
NAGY VARGA DEZSŐ, a FKgP vezérszónoka:
NAGY VARGA DEZSŐ, a FKgP vezérszónoka: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő szövetkezeti törvényről, valamint a szövetkezetek átmeneti törvényjavaslatáról frakcióm nevében kívánom véleményemet kifejteni.
Mielőtt e két törvényjavaslat részleteibe mennék, szabadjon egy kis visszatekintést adni a ma hatályos szövetkezetek létrejöttéről és annak céljairól.
Tudjuk, hogy a kommunista állampárt hatalomra jutásával azokat a vagyonokat, amiket az államosítással nem sikerült saját hatáskörébe és ellenőrzése alá venni, a szövetkezeti formát választotta a mezőgazdaságban a kisföldtulajdonosoknál, az iparosoknál a műhelyek, az eszközök, a kereskedőknél az árukészlet és az üzletek szövetkezetesítésével. Ezzel kettős célt ért el. Egyrészt azt a szabadságból adódó határozottságát az állampolgároknak, melyet a tulajdonviszony biztosított, kihúzta a lába alól. Másrészt ellenőrizni tudta azokat a jövedelmi viszonyokat, amelyekkel az ebben a szférában dolgozó emberek rendelkeztek. Ezt a vagyont fokozatosan a mezőgazdaságból az iparba irányította át.
Most, amikor ennek az így létrejött szövetkezetnek a lebontásáról, valamint az átmeneti törvényről akarunk megfelelő törvényi szintű rendelkezést létrehozni, akkor meg kell emlékezni arról is, hogy ez a szövetkezeti törvény mindenképpen csak törvényes szinten, és nem az adott úgynevezett önkormányzatok, küldöttgyűlések határozata alapján jöhessen létre.
E törvény kívánja felváltani a '71. évi III. törvényt, de az utóbbitól eltérően ez a törvényjavaslat nem tervezi a beavatkozást a szövetkezetek életébe. E törvényjavaslatok a jövő általános szövetkezeti modelljét szabályozzák. Nyilvánvaló, hogy a más körülmények között létrehozott és jelenleg is működő mintegy hatezer szövetkezetet át kell vezetni az új szövetkezeti rendbe, s lehetőleg úgy, hogy a szövetkezet autonómiájának tiszteletben tartásával kell rendezni az átmenetet, vagyis az új szabály alkalmazására való áttérést, figyelembe véve a szövetkezetek különféle tevékenységéből adódó sajátosságokat is.
E szabályozásnak törvényi szinten kell helyreállítania a tagság tulajdonosi minősítését, vagyis a vagyonnevesítést, hogy az minél kevesebb méltánytalansággal járjon. Mindezekből következik, hogy a szabályozást csak két külön törvénnyel lehet megoldani. Az egyik az előttünk lévő 2690-es, a jövő szövetkezetét szabályozza, a másik törvény pedig a 3126-os számú, gondoskodik az átmenet szabályozásáról és a korábbi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről. E törvényjavaslatok kidolgozása során az igazságügy-miniszter úr elmondotta, hogy figyelembe vették az országos érdekképviseleti szervek véleményét és a nemzetközi szervek véleményét is. Így a törvényjavaslatok törvényerőre emelése után konformba kerülnek az európai és a nemzetközi szövetkezeti törvényekkel.
A mai szövetkezeti rendszer átalakítása során le kell bontani azokat a vállalati és szövetkezeti sajátosságokat, amelyek a tervgazdaság állami irányítási elveihez kapcsolódtak, amelyek a piaci működéshez való alkalmazást nehezítik, illetve lehetetlenné teszik.
Elsősorban meg kell változniuk a tulajdonosi és érdekviszonyoknak. A valódi szövetkezetekből álló új rendszer egyik napról a másikra nem teremthető meg, ezért ad mindkét törvény lehetőséget egy átmeneti időre. Véleményünk szerint ez az átmeneti idő, ahogy a miniszteri expozéban elhangzott, túl hosszú. Nem lehet a szövetkezeteket egy bizonytalansági helyzetben tartani véleményünk szerint ilyen hosszú ideig.
A szövetkezetekbe bevitt tulajdont, melyet hatalmi kényszerrel valósítottak meg, meg kell szüntetni. Kapjon részt a szövetkezeti tulajdonból, aki annak felhalmozásában részt vett, amelyet a törvénytervezet 10. §-a szövetkezetnél munkaviszonyban töltött évek száma szerint 50%-ban javasol megállapítani.
Kapjon részt a szövetkezeti tulajdonból, akinek földjét, műhelyét, üzlethelyiségét vagy egyéb vagyonát elvették minden ellenszolgáltatás nélkül. A nevesítés kapcsán véleményünk szerint a csoportba tartozó tagok, volt tulajdonosok, a nevesített vagyon 50%-át kapják. Ne kerülhessen alkalmazásra a törvénytervezet 4. §-ában a mezőgazdasági szövetkezet és ipari szövetkezet vagyonának 10, valamint az általános fogyasztási szövetkezetek vagyonának 30%-a központi alapba történő visszatartásra. A fel nem osztható vagyon felhasználóinak köre és felhasználásának mértéke nincs tisztázva a törvényjavaslatukban. Ezért számunkra ez elfogadhatatlan. Úgy véljük, hogy ez az oszthatatlan közös vagyon a régi struktúra hibernálását biztosítaná. A javaslat ezzel is egyértelművé teszi, hogy a szövetkezeteket általános európai felfogásnak megfelelően gazdasági társaságok egyik sajátos formájának tekintjük. A szövetkezet fogalma meghatározásának jelenleg alapvető jelentősége van, mert ezáltal lehet a szövetkezetet az úgynevezett gazdasági szervezetek között megfelelően elhelyezni, más gazdasági társaságoktól pedig elhatárolni.
A fogalom legfőbb ismérvei a következők: A szövetkezet a szövetkezés szabadsága elvének megfelelően létrehozott, önkéntességen alapuló közösség. Ez egyfelől hangsúlyozza az önkéntességet, másfelől nemcsak gazdasági társaság, hanem a tagok olyan személyegyesülésének a közössége is, amely sok vonatkozásban segíti, támogatja tagjait, hogy azok tevékenységét és általánosságban is a tagok érdekét szolgálhassa.
A szövetkezet másik döntő sajátossága, hogy nemcsak vagyoni hozzájárulást igényel tagjai részéről, hanem személyes közreműködést is valamilyen formában.
A szövetkezet autonóm szervezet, amely saját alapszabálya szerint működik, demokratikus jellegét többek között az egy tag, egy szavazat elvével is kifejezésre juttatja. Az autonómiáját pedig azzal, hogy igen tág hatáskört biztosít a szövetkezet belső szabályozására.
A szövetkezet tevékenysége kétféle: a gazdasági vállalkozás tagjai érdekében, valamint szolgálati tevékenység, a kulturális, oktatási és szociális tevékenység is.
A szövetkezet jellegzetesen természetes személyek közössége, de a beterjesztett törvényjavaslat lehetőséget biztosít jogi személyeknek is tagsági viszony létesítésére. Jogi személy tag személyes közreműködést nem teljesíthet. A jogi személy nem tölthet be tisztséget a szövetkezetben.
A szövetkezetek alapvető jogviszonyáról csak törvényben lehessen rendelkezni.
Az autonómia egyúttal azt jelenti, hogy amiről a törvény kötelezően nem rendelkezik, azt a szövetkezet önkormányzata hatáskörében rendezheti.
Alapszabályban kell meghatározni a tag saját gazdasági tevékenységének és a szövetkezet gazdálkodásának kapcsolatait, és e körben a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások és támogatások elveit.
A szövetkezet alapvetően a tagok saját magángazdálkodásán alapul. Az alapszabály a szövetkezet alapszabálya. Annak elfogadásához és módosításához a törvény szerint minősített többségre van szükség. A szövetkezet maga dönti el, hogy kötelezően, vagy a helyi igények folytán szabályozandó kérdéseket egyetlen okmányban, az alapszabályban rendezi, vagy külön szabályzatot készít.
A szövetkezeti demokrácia azt a főszabályt igényli, hogy az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagját választhatják meg. A szövetkezeti demokrácia sérelmét jelentené, ha az igazgatóságban kizárólag vagy túlnyomóan alkalmazottak lennének.
A beterjesztett törvényjavaslat átmeneti szabályozás, 39. §-a (1) bekezdését részünkre nem tarthatjuk elfogadhatónak. Ugyanis a vagyonértékeléshez a tervezet szerint a közgyűlés kétharmados többséggel hozott határozata és hitelezőinek hozzájárulása szükséges. Ezzel kapcsolatos véleményünket módosító indítványban és a részletes vitánál fogjuk kifejteni.
A Kormány által benyújtott szövetkezeti és átmeneti törvény tervezete véleményünk szerint kissé késve került a Parlament elé, de reméljük, hogy a rendszerváltás kapcsán a várt gazdasági átalakulást biztosító törvények, mint a jelen törvénytervezet is, valamint az érdekvédelmi törvény, a földtörvény, az agrárpiaci rendtartás, mihamarább a Parlament elé kerülnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem közreműködésüket jelen törvénytervezetek hiányosságainak jobbátételéhez, hogy azokat mihamarább törvényerőre emelhessük.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
