ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! A felvetett súlyos gondokat ismerjük. Ezek az egyetemek, főiskolák többségénél kétségtelenül fennállnak, annak ellenére is, hogy a felsőoktatásban az évtizedek során fölhalmozódott szervezeti és működési feszültségek feloldására az elmúlt két évben történtek már intézkedések. Például előrelépés történt az oktatói bérek és a hallgatói ösztöndíjak szintentartása érdekében.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint a felsőoktatás támogatási előirányzata a folyó évben összességében 40%-kal nőtt. 1991-ben a felsőoktatásban dolgozók 20%-os automatizmuson felül 10%-os központi béremelésben is részesültek. A növekedés a bér- és hallgatói juttatások emeléséből, a hallgatói létszám bővüléséből és az év közben befejezett beruházások üzemeltetéséből adódik. E növekedés a fent említetteken túl tartalmazza a felsőoktatás szervezeti átalakítását szolgáló "Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz" című világbanki program forinthozzájárulását, amelyet az állami költségvetés ebben az évben 500 millió forinttal, a Központi Műszaki Fejlesztési Alap 1 milliárd forinttal támogat. Ennek felhasználása azonban szorosan kötődik a hitelprogramhoz, amely ez év őszén kezdődik el.
Az intézmények fogyasztási szerkezetéből adódóan az infláció mértéke e területen jóval magasabb az átlagosnál. A működési kiadások több mint 50%-kal emelkednek, szemben az ez évben biztosított 10%-os dologi automatizmussal. Tehát az ágazat támogatása reálértékben csökkent. Ugyanakkor nem biztosított többletet az ez évi költségvetés az új oktatási, szakmai programokra és kutatásokra.
Tudomásul kell vennünk, hogy az 1991. évi költségvetési törvényt az országgyűlés mindezek ismeretében – a kultúra és az oktatás iránt elkötelezett képviselők erőfeszítése ellenére is – így fogadta el. A kormányprogramban a tárca elkészítette és társadalmi vitára bocsátotta a felsőoktatási törvény tervezetét, amely magában foglalja a felsőoktatási hálózat gazdasági és szerkezeti megújítását és reformját is. Ennek keretében kidolgozott normatív jellegű finanszírozási javaslatunkról, amely egyértelműen és világosan bemutatná az oktatás és a kutatás pénzügyi fedezésének feltételeit és igényeit, folynak a viták és egyeztetések az érdekelt tárcákkal, illetve a Pénzügyminisztériummal. Ezek eredményes lezárása, a jövő évi költségvetésben történő érvényesítése adhat reményt a felsőoktatás megújhodására, s ez egyben a világbanki hitel felhasználásának egyik feltétele is.
Tekintetbe kell vennünk, hogy egyidejűleg törekszünk a felsőoktatás színvonalának emelésére, a hallgatói létszám jelentős növelésére, hogy legalább néhány éven belül megközelítsük az európai közösség felsőoktatására jellemző mutatókat.
A hatékonyság növelésén túl szükséges a felsőoktatás állami költségvetésből való részesedésének növelése is, ha nem akarunk végképp elmaradni Nyugat-Európától. Addig is azonban orvosolni kell az elkövetkező hónapokban fenyegető súlyos működési zavarokat. Mindezekre tekintettel van talán lehetőség arra, hogy a felsőoktatási intézményeknél, ott, ahol az a legégetőbb, a költségvetés valamit segítsen. Erre lehetőség kínálkozik a költségvetési tartalék még fel nem osztott keretéből, s ehhez kérem egyben a Ház támogatását is.
Befejezésül: valóban fontos, hogy az ország nyilvánossága halljon a jövőt megalapozó oktatás nagy gondjairól. Köszönöm a kérdést. (Taps.)
