SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr olyan gondra hívja fel a figyelmet, amely nemcsak a fővárosnak és környékének, hanem a nagyvárosokat körülvevő települések egy részének is problémája. Mindez valóban összefügg az elmaradt távközlési hálózatfejlesztéssel, illetve pontosabban: a teljes körű automatizálás hiányának következménye.
A Budapest környéki agglomeráció túlnyomó részében azonban már automatizált központok működnek, és ez alól - sajnos - kivételt jelent a képviselő úr által kiemelt déli, délkeleti terület egy része. A távolsági beszélgetések díjait ágazati miniszteri rendelet szabályozza, amely az ország egész területére egységes díjszabási rendszert állapít meg. Eszerint a kézi kapcsolású rendszerben folytatott távolsági beszélgetések díja az egyes kapcsolási központok között nappal megkezdett percenként 25 kilométeren belül 5 forint, 25 és 100 kilométer között 15 forint, 100 kilométer felett pedig 20 forint. Az egyes díjövek közötti díjnövekményt gazdaságilag a távolsággal arányosan igénybe vett technikai eszközök mennyisége indokolja. A távolság mérésének alapjául pedig a kapcsolási központok egymás közötti távolsága szolgál. Továbbá: a díjöv megállapításának nulla pontja mindig egybeesik a hívást kezdeményező fél kapcsolási központjának helyével. Ez azt jelenti, hogy a díjtávolságoknak nincs egyetlen állandó központja, hanem az a távolsági beszélgetések kezdeményezésének mindenkori hívóhelyétől függ. Műszakilag ez azért indokolt, mert a beszélgetés során igénybe vett eszközök, berendezések, átviteli utak mennyisége és értéke így fejeződhet ki a díjakban.
A képviselő úr által említett déli, délkeleti agglomeráció a monori kapcsolású központhoz tartozik. Ennek megfelelően egy budapesti hívás lebonyolítása a monori gócközponton keresztül történhet meg. Tehát hiába van egy agglomerációs település Budapest határától néhány kilométerre, a díjmegállapítás során a budapesti és a gócközpont - az adott gócközpont - közötti távolság a meghatározó. Budapest és az azt körülvevő agglomeráció viszonylatában a beszélgetési távolság mérése nem Budapest határán, hanem a fővárosban lévő helyközi központtól kezdődik. Ebből adódóan a képviselő úr által jelzett települések már kívülesnek a 25 kilométeres díjtávolságon, és egy következő kategóriába esve egy nappali 3 perces beszélgetés díja nem 65 forint, hanem 45 forint külön szolgáltatások nélkül. Ez az összeg nem haladja meg a példaként felhozott külföldi beszélgetések díját sem, mert a példában hozott Ausztriával és Jugoszláviával 105 forintba, míg Bulgáriába pedig 150 forintba kerül egy beszélgetés.
Természetesen tudom, hogy ez nem jelent vigaszt azoknak, akik 45 forintot fizetnek egy budapesti beszélgetésért.
Tisztelt Képviselőtársaim! A főváros környékén élők távbeszélő helyzetének várható alakulásáról szeretném még elmondani, hogy a hároméves távközlési terv részeként elkészült a budapesti agglomeráció távközlési fejlesztési terve, amely a legmodernebb központok telepítését irányozza elő.
A fejlesztésben a MATÁV közvetlenül is érdekelt, hiszen az elhangzottaktól eltérően, a kézi kapcsolású központok üzemeltetése, fenntartása drágább, mint az automatizált központoké.
Végezetül az úgynevezett tárolt-programvezérlésű távbeszélő központok kiépítése műszakilag is lehetővé teszi majd az agglomerációs gyűrűbe tartozó települések számára a jelenleginél kedvezőbb díjtávolságba sorolást. Erre Budapest teljes agglomerációs körzete vonatkozásában, beleértve Vecsés községet is, várhatóan hároméven belül kerül sor, amelynek eredményeként a helyi és az agglomerációs távhívási díj egymáshoz viszonyított aránya is kedvezőbb lesz a jelenleginél.
Kérem tisztelt képviselőtársamat, valamint az Országgyűlést válaszom elfogadására. (Gyér taps.)
