SZELÉNYI ZSUZSANNA (FIDESZ)
SZELÉNYI ZSUZSANNA (FIDESZ)
SZELÉNYI ZSUZSANNA (FIDESZ) Tisztelt Miniszter Úr! A jugoszláviai polgárháborús állapotok miatt ezrek menekülnek hazánkba. A nemzetközi konvenciók és humanitárius megfontolások is arra késztetnek bennünket, hogy a menekülőket befogadjuk és ellássuk. Így elvárható, hogy ilyen helyzetek megoldására a Kormány azonnali cselekvési programmal rendelkezzen.
Ez idáig a meglévő szűkös forrásokból kampányszerű rendelkezésekkel sikerült gondoskodni az ideérkezőkről. Tudni kell azonban, hogy minden operatív tevékenység jogszabályok teljes hiánya mellett csupán emberbaráti szeretetből folyik. Felmerül a kérdés, hogyan lehet, lehet-e egyáltalán ilyen körülmények között tervezni, felkészülni hasonló eseményekre.
Ugyanakkor a hazánkba érkező külföldieknek csupán kis hányadát képezik menekültek. A bevándorlók, vendégmunkások, diákok, egyéb más okból itt tartózkodók helyzete hasonló módon meglehetősen rendezetlen.
A legaggasztóbb mégis az a több százezer külföldi, akik minden jogcím nélkül huzamosabb ideje élnek Magyarországon. A migrációs csoportok jogi helyzete 80-90%-ban rendezetlen. Ez azt jelenti, hogy ma szinte bárki beléphet és itt maradhat Magyarországon, az ország elhagyására azonban senki sem kötelezhető. Nem létezik továbbá olyan kormányzati szerv, amely minden említett immigráns ügyéért felelős volna. Tekintettel a nyugat-európai országok egyre korlátozóbb bevándorlási politikájára, valamint Magyarország relatív gazdasági fejlettségére és rendkívüli nyitottságára, hazánk egyre inkább célországgá válik, és várhatóan komoly nehézségekkel kell szembeszállnia.
A fentiek figyelembevételével nem halasztható sokáig egy menekültügyi és migrációs törvénycsomag megalkotása, amelynek tartalmaznia kellene a menedékjogi és bevándorlási törvény mellett a külföldiek itt tartózkodásáról szóló munkavállalási, idegenrendészeti, állampolgársági és más sor kapcsolódó jogszabályokat is. Csupán egyértelmű jogi szabályozás tenné lehetővé, hogy megkülönböztethessük az emberi jogaikban sérült politikai menekülteket a gazdasági jobblétet kereső külföldiektől. Így a menekültügy nem járatódna le, és a polgárok jobb szívvel támogatnák a valóban rászorulókat.
Mindezek után a következő kérdésekkel fordulok a miniszter úrhoz. Számos irányt mutató törvény híján milyen operatív intézkedéseket tervez a Kormány abban az esetben, ha az elhúzódó jugoszláv válság vagy más előre nem látható esemény folytán százezres nagyságrendű menedékkereső kér bebocsátást hazánkba.
A költségvetésben megszavazott és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által nyújtott összegeken kívül milyen más forrásokból kívánja a Kormány fedezni az operatív intézkedések költségeit? Milyen nemzetközi szervezetekkel lépett kapcsolatba a Kormány a terhek megosztása végett? Milyen konkrét diplomáciai lépéseket tesz a kormányzat a jelenlegi menekülthullám visszaszorítására?
Továbbá kérdezem a miniszter urat: meddig tűrhető a jogi tisztázatlanságokból fakadó számos félreértés? Mikor terjeszt a Kormány átfogó immigrációs törvénytervezetet a Parlament elé? Valamint: mikor tervezi a Kormány az immigrációs hivatal felállítását, amely minden immigráns ügyéért felelős, és kompetensen működik közre a hiányzó törvények előkészítésében? (Taps.)
