FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Igen, Elnök úr, a bizottság engem bízott meg azzal, hogy adjam elő az álláspontját. (Elnök: Kérem!)
Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is megvitatta ezt a kérdést, a gyermekek jogáról szóló nemzetközi egyezménynek a hazai jogrendbe való beiktatását, és bizottságunk is úgy döntött, hogy melegen támogatja ezt, s nagyon fontosnak tartjuk. Két okot is kiemelnék azok közül, amelyekre már történt itt utalás, és amely a bizottsági ülésen is felmerült fontos okként.
Az egyik a nemzetközi jog. Tudjuk jól, milyen fontos ez az egyezmény, s tudjuk jól, Magyarország számára is mennyire fontos az, hogy az európai és nemzetközi integrációkba, a nemzetközi jogrendbe csatlakozzunk, és ezeket a jogszabályokat, ezeket a törvényeket magunkra nézve kötelezőnek ismerjük el. Azt is tudjuk, hogy a körülöttünk levő országok – a közép- és kelet-európai országok – jelentős része ezt az egyezményt nemcsak aláírta, hanem meg is erősítette. Magyarország adós még ezzel, tehát nagyon fontos nemzetközileg is számunkra, hogy ez megtörténjen.
A másik egy belső ok, s ez az, amiről már beszéltek előttem is – Kulin Sándor is részletesen kitért erre, képviselőtársam is említette –, mennyire fontos, hogy a hazai jogrendben azokkal a jogszabályokkal kapcsolatban, amelyeket majd át kell alakítani, meg kell változtatni, minél hamarabb elinduljon ez a munka, hogy ezek a jogszabályok megváltozzanak, és valóban olyan helyzet alakuljon ki, amely a jogszabályok által lehetőséget biztosít a későbbiekben az ifjúság, a gyermekek számára arra, hogy egy jobb helyzetet találjanak a maguk számára ebben az országban. Ezt nagyon lényegesnek és fontosnak ítéltük, hiszen mindannyian beszélhetünk erről, aggódó szavak is hangozhatnak el itt az Országgyűlésben a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, de igazából tényleg arra van szükség, hogy valami történjen ezen a téren, úgy gondoljuk, ez egy szerény, de fontos lépés.
Bizottságunkban komoly vita folyt a különböző indítványokról, végül is a bizottság a Kormány javaslatát, a Kormány indítványát támogatja, és javasolja elfogadásra. Rózsa Edit indítványáról is hosszas vita volt, amelyet a bizottság végül is nem támogatott. Azt is el kell mondanom, a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy alapvetően a tartalmával a képviselők is egyetértettek, viszont úgy ítélték meg a bizottságunkban, hogy technikailag nem kivitelezhető Rózsa Editnek a javaslata, de úgy gondolták a bizottságban többen is – s ezt el is mondták a tagok –, hogy a szelleme nagyon is követésre méltó és szimpatikus.
Egyúttal a bizottságban annak is hangot adtak a képviselők, hogy nagyon szeretnénk, hogyha egyértelmű garanciát kapnánk a Kormány részéről arra, hogy ennek az egyezménynek valóban meg fog történni a kihirdetése. Erre azért került sor, és azért is merült fel ez ilyen élesen a bizottsági ülésen, mert Magyarországon volt egy nagyon rossz gyakorlat az előző évtizedekben, s ez pedig az volt, hogy nagyon sok nemzetközi egyezményt aláírtunk, meg is erősítettünk, de ezek soha nem kerültek kihirdetésre. Számtalan ilyen nemzetközi egyezmény van máig is, amellyel Magyarország ezt tette meg, s nincs benne a belső jogrendben, tehát ez egy nagyon komoly problémát jelent.
Ezért mi nagyon szeretnénk, és kérném is a Kormány képviselőjét, aki ugyan a bevezetőjében már nyilatkozott erről, de mi nagyon szeretnénk, s a bizottsági ülésen is elhangzott ez, ha egyértelmű, komoly garanciát kapnánk a Kormány részéről arra, hogy meg fog történni a megerősítés után a kihirdetése ennek a jogszabálynak. (Taps.) Köszönöm szépen. (Taps.)
