PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék reagálni. Amit Szokolay Zoltán képviselőtársam felvetett, azzal teljes mértékben egyetértek. Az országgyűlési határozat célja is az volt – mint az előadásomban említettem –, hogy a Kormány tárja fel a program lényegét, hol tart a program, milyen megvalósítások történtek, esetleg a programban magában meglévő ellentmondásokat ismerjük meg, illetve azt, amit ma másként gondolunk.
Azért is említettem úgy a bizottsági üléseken és most is, hogy nem célszerű szakmai vitát nyitni pillanatnyilag a témában, mert képviselőtársaink nem ismerik a vízellátási gondokat, a vízminőségi problémákat. A Kormány feltáró munkája után mindenkinek lehetősége lesz tanulmányozni az eredményeket, utána tudunk dönteni a program szakszerűségéről, a változtatás lehetőségéről, módjáról, és egyáltalán jó megoldást tudunk találni, én bízom ebben.
Amit Szokolay képviselőtársam mondott, azzal teljes mértékben egyetértek. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy ezeknek a vízminőségi problémáknak egy jelentős része hidrogeológiai, tehát adottság, ezen nyilván nem lehet változtatni. Az viszont tény, hogy az, ami nem hidrogeológiai adottság – tehát a felső vízadó rétegek elszennyeződése –, már mulasztás, illetve bizonyos szakszerűtlenségek miatt következett be. Itt gondolok a mezőgazdaságban az elmúlt évtizedekben a kemikáliák szakszerűtlen használatára, amely műtrágyák és növényvédő szerek most jutottak le az első, illetve második vízadó rétegbe. Szarvas esetében már korábban lejutottak, előbb jelentkeztek a problémák. Amikor azt mondtam, hogy ez országosan gondot fog jelenteni, akkor arra gondoltam, hogy a műtrágyázás, illetve növényvédőszerek használata egy-két éven belül éreztetni fogja a hatását az ország különböző részein, erre fel kell készülnünk. A dél-alföldi települések esetében ennek a programnak az átvilágítása, illetve módosítása erre teremthet egy precedenst. A későbbi esetekben adott problémánál már könnyebben tudunk dönteni.
Azt hiszem, hogy az ivóvízellátásnál és az egészséges ivóvíz biztosításánál a kormányzat nem vonulhat ki erről a területről. A korábbi mulasztásokat nem lehet most az önkormányzatok nyakába varrni, mert az önkormányzatok képtelenek ellátni. Látjuk, hogy milyen összegekről van szó. Ezeket a plusz milliókat nem tudják előteremteni.
Varga Zoltán képviselőtársamnak is durván ezeket tudnám válaszolni. Ami Tarján Lászlóné államtitkár asszony megjegyzését illeti: Azt hiszem, mindannyian emlékszünk még arra – legalábbis gondolom, többen emlékeznek rá –, amikor ez ügyben interpelláltam a népjóléti és környezetvédelmi miniszterhez, akkor a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr válaszolt. Később ebből a Népjóléti Minisztériumhoz tartozó kérdést csináltunk, most pedig a környezetvédelmi tárca képviselője válaszolt. Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy ezt a kérdést nem tudjuk megkerülni. A víz, az egészséges ivóvíz, és egyáltalán a vízbázisok védelme mindhárom tárcához tartozik. Mind a három tárcának megvan benne a felelőssége, és megvan benne a feladata.
Ami a környezetvédelmi tárcát illeti, véleményem szerint ez az, hogy pillanatnyilag van egy egészséges ivóvízbázis, ez pedig a Maros-hordalékkúp, ha ott van egy egészséges ivóvízbázis, akkor ezt az ivóvízbázist meg kell védeni. A vizek mennyisége és minőségi védelme egyértelműen a Környezetvédelmi Minisztériumhoz tartozó feladat, tehát ilyen szempontból ez a környezetvédelmi tárcához tartozik, és amennyiben ennek a vízbázisnak a védelme megtörténik, akkor azt hiszem, az adott településeken az egészséges ivóvíz biztosításának a lehetősége megteremtődik. Köszönöm szépen. (Kis taps.)