SOLT OTTILIA (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ) Tisztelt Belügyminiszter Úr! Van-e önnek tudomása arról, hogy 1990. október 23-án hajnalban Balmazújvárosban Király János rendőr törzsőrmester szolgálat közben oldalfegyverével agyonlőtt egy 20 éves fiút? Nem tartja-e aggasztónak velem együtt, hogy fél éven belül ez volt a harmadik hasonló eset? Augusztus 14.: Kőbánya; augusztus 22-ről 23-ra virradó éjjel Kőrösladány; október 23.: Balmazújváros.
Az áldozatok mindhárom esetben fegyvertelen fiatalemberek. Kivétel a 17 éves kőrösladányi Papp Endre, akinek volt egy gázszórója. A halálos lövést leadó rendőrök mindhárom esetben olyan helyzetbe keveredtek, amelyet saját megítélésük szerint fegyverhasználat nélkül nem tudtak megoldani, s a lövés halálos vége állításuk szerint véletlen volt.
Az első esetben Horváth Balázs, akkori belügyminiszter úr már akkor nyilvános dicséretben részesítette az eljáró rendőröket, amikor a fegyverhasználat jogosságát firtató vizsgálat még le sem zárult. Bizonyára már csak halmozott véletlen, hogy a második halálos lövés e nyilvános, a tv által is közvetített gratulációt követő éjszaka dördült el.
A rendőri intézkedést kiváltó három szituáció egyike sem minősíthető épületesnek, tolerálhatónak, sőt, alighanem mind a három tartalmazott a Büntető Törvénykönyv hatálya alá eső elemeket is. Ám kérdés, hogy magában rejtettek-e olyan mértékű veszélyességet a közösségre nézve, hogy elkerülhetetlen volt a helytelenkedők életének kockáztatása, és végül is kioltása.
Kérdezem öntől, tette-e vagy szándékozik-e tenni valamit annak érdekében, hogy az e, ma Magyarországon sajnos szokványosnak nevezhető helyzetek ne végződjenek halállal a rendőrök közbelépése miatt. A hangadó és hangos közvélemény előtt érthetően nem népszerűek a randalírozó garázda csoportok, a néha felelőtlen és gyakran tiszteletlen fiatalok. Még az is lehet, hogy a közvélemény egy része nem bánja, ha ezeket a csoportokat egy-egy halálos lövés kellőképpen megfélemlíti. Szeretném azonban hinni, hogy a közvéleménynek egy másik része elfogadhatatlannak tartja ezt. Egyébként az erőszak fokozásával az antiszociális megnyilvánulások nem válnak kevésbé antiszociálissá.
Szeretném hinni, hogy amikor a belügyminiszter úr erős és határozott rendőrségről beszél, ezzel nem helyesli: a rendőr halálos lövése demonstrálja, fölényben van a társadalommal szemben, akárcsak a bűnözőkkel szemben. A garázda cigányok a Zalka Máté téren, a 17 éves félénk, langaléta Kőrösladányban, a rendőri intézkedéssel szembeszegülő Balmazújvárosban ugyanis a társadalom részei még akkor is, ha mindannyiunk számára kellemetlen, hogy olyan szociális állapotban vannak, amilyenben vannak.
Belügyminiszter úr! Feszülten várom a válaszát. Kénytelen vagyok még néhány mondatban a legfőbb ügyész úrhoz intézett kérdéseimet is feltenni, akitől azért kérdezek, mert a balmazújvárosi esettel kapcsolatban nagyon súlyos hiányosságokra derült fény a vizsgálatot illetően. Tudom, hogy a legfőbb ügyész úr ismeri ezt az esetet, és azt is tudom, hogy interpellációm beadása óta a balmazújvárosi panaszos határozatot kapott arról, hogy a rendőri vizsgálatot elölről kell kezdeni.
Kérdéseim a következők: Vajon ilyen korrekt-e általában az ügyészi vizsgálat hasonló esetekben, vagy netán a balmazújvárosi ügyben kirívó hiányosságokkal állunk szemben? Szándékozik-e valamit tenni a legfőbb ügyész úr annak érdekében, hogy a törvényességi felügyelet sokkal megnyugtatóbb színvonalon valósuljon meg?
A vizsgálat megismétlése ebben az esetben majdnem öt hónappal követi az eseményeket. Könynyű belátni, hogy az igazság kiderítése öt hónappal később sokkal, de sokkal esélytelenebb, mint közvetlenül az események után. Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps.)
