VÁSÁRHELYI MIKLÓS (SZDSZ)
VÁSÁRHELYI MIKLÓS (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megígérem, hogy rövid leszek. Január 29-én Hegedűs István képviselőtársammal 1692-es szám alatt képviselői önálló indítványt nyújtottunk be a FIDESZ és az SZDSZ parlamenti frakciója nevében a Vilniusban, illetőleg Budapesten felállítandó magyar–balti parlamenti irodákról, és kértük, hogy azt a tisztelt Ház tűzze napirendjére sürgősséggel.
Engedjék meg, hogy elmondjam, előterjesztésünk előzményeképpen az Országgyűlés külügyi bizottsága a jelen indítványunkkal azonos tartalmú határozati javaslatot elviekben, részletesen megvitatta már 1990. november 22-én, valamint szövegszerűen is megvitatta ez év január 22-én.
Majd ezt egyhangúlag hagyta jóvá, és a bizottság elnökének, Horn Gyula képviselő úrnak az aláírásával beterjesztette a tisztelt Ház elé, amely a javaslat megvitatását január 28-ára tűzte ki.
Tisztelt Ház! Január 28-án Horn Gyula elnök úr javaslatára összehívták a külügyi bizottság és az alkotmányügyi bizottság együttes ülését a határozati javaslat újratárgyalására, mivel annak előterjesztése körül aggályok merültek fel. Az együttes ülést többségi szavazattal zártnak nyílvánították, majd ugyancsak többségi határozattal – külpolitikai és nemzetközi meggondolásokra hivatkozva – a külügyi bizottság visszavonta a beterjesztett határozati javaslatát. Ezt Horn Gyula elnök úr január 29-én közölte a tisztelt Házzal, amely a bejelentést tudomásul vette.
Ezután kértem szót, és közöltem, hogy a FIDESZ és az SZDSZ nevében a legközelebbi ülésen elő kívánom terjeszteni a közös kisebbségi véleményt. Ezt tartalmazza önálló képviselői indítványunk, amely a képviselő urak rendelkezésére áll, és amelynek lényege az, hogy kitartunk a parlamentközi iroda felállítása mellett.
Meg kell mondanunk, hogy azok az értesülések, érvek, amelyek ezzel szemben elhangzottak, bennünket nem győztek meg arról, hogy ennek az irodának a létesítéséről le kellene mondanunk. Ellenkezőleg! Mivelhogy ez ügyben nekünk is vannak közvetlen információink, ezeknek alapján felelősségünk teljes tudatában és vállalva az ezzel járó felelősséget, úgy ítéljük meg a helyzetet, hogy nem indokolt az eredeti javaslat visszavonása, annak megszavazása nem terheli meg az általunk is elsőrendű fontosságúnak tartott szovjet–magyar viszonyt, viszont ugyanakkor egy igen fontos politikai gesztus a balti országok népei felé, és megítélésünk szerint növeli hazánk politikai és erkölcsi megbecsülését. Köszönöm szépen. (Taps.)