BALOGH GÁBOR (KDNP)
BALOGH GÁBOR (KDNP)
BALOGH GÁBOR (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Annak idején még visszaléptem, de ha már megkaptam a szót, szeretném felhívni néhány dologra a figyelmet, ami a későbbiek során valószínűleg vissza fog csengeni a fülünkben. Képviselőtársaim nagy része elmondta azt, amit szándékoztam elmondani, és ami még nem hangzott el, abból egy-két ízelítőt adnék.
Tulajdonképpen a legnagyobb problémát számomra is, és mindenki számára a definíció jelenti. Hogy mi mit jelent? És így kezdjük a végén. Mit jelent az, hogy kereső tevékenység? Ebbe a definícióba – amit meghatározott a beterjesztett törvényjavaslat – minden olyan jellegű munkavégzés, amelyért a munkavállaló díjazásban részesül, a szerzői jogvédelemben részesülő alkotómunka – ide nem értve a lektori és a szerkesztői tevékenységet – kivételével. Vagyis eleve egy olyan hatalmas foglalkozási ág kiesik ebből, illetve olyan munkatevékenység, illetve olyan ügyletek sorozata kiesik ebből, amelyek valójában nyereséggel, illetve jövedelemszerzéssel járnak. Így gondolok különféle kereskedelmi ügyletekre, a részvényektől kezdve egészen a szerzői jogvédelem alatt álló tevékenységekig.
Különösen ismert a könyvírás. Vannak, akik hivatásszerűen ebből élnek meg, és hivatásszerűen – hogy így mondjam – milliomosok lehetnek. Különösen a jelenlegi időszakban, ha különféle termékekre specializálják magukat. Én mindenképpen fontosnak tartanám, hogy ne csak munkaviszony-centrikusan közelítsük meg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló passzusokat.
A másik ilyen nagyon fontos, hogy a foglalkoztatási formák is óriási mértékben megváltoztak. Ezt mutatja, hogy egyre inkább a magánszféra felé vonulnak, és itt nem tipikus munkaviszony-centrikusság áll fenn, teljesen más foglalkoztatási, tevékenységi formák élnek. Itt nem beszélve a segítő családtagi jogviszonytól kezdve a különféle időszakos tevékenységekig, amelyeket a nyári időben vagy esetleg egyéb idényekben folytatnak.
Ezek mind olyan jellegű tevékenységek, amelyek bizonyos értelemben munkavégzésnek minősülnek, bizonyos értelemben ügyleteknek, különösen, hogyha gondolunk arra, hogy a jelenlegi társas formák közül létrejöhetnek brókercégek, amelyek elsődlegesen ügyletekkel foglalkoznak.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a munkanélküliekkel, valamint a foglalkoztatással foglalkozó hivatalok szoros együttműködésbe lépjenek az önkormányzatokkal, a társadalombiztosítással és nem utolsósorban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatallal. Ezt azért tartom fontosnak, mert lehetővé teszi a törvény, hogy valaki munkanélküli-járadékban részesüljön, és emellett kereső tevékenységet is folytasson egy meghatározott szintig. Itt különösen az ellenőrzési, visszacsatolási lehetőségeket, illetve a formákat nem látom teljes egészében világosan a törvényben kifejtve. Itt óriási problémákkal kell majd a későbbiek során is számolni, illetve szembenézni.
Végezetül a társadalombiztosítással kapcsolatban, illetve a járulékfizetéssel kapcsolatban ejtenék egy-két szót. Látszik, hogy a törvényjavaslat még a múlt évben került benyújtásra, és megelőzte a társadalombiztosítási törvénycsomagot, amit a Parlament ez év elején, januárban tárgyalt. Így nem világos egyértelműen, hogy a szolgálati idő alatt mit ért, a tíz évet vagy pedig a húsz év szolgálati időt érti-e. Ugyanúgy kicsit elnagyolt az egyeztetés a társadalombiztosítás illetékes szerveivel a nyugdíjazás tekintetében is. És nagyon fontosnak tartanám, hogy ha már törvényi szinten nem is, de végrehajtási szinten megtörténjék az ilyen jellegű egyeztetés.
És még egy valamire hívnám fel a figyelmet, ami talán elkerülte képviselőtársaim figyelmét. Mégpedig amikor az alapokról volt szó. Miből pótolandó a hiány? Megállapítjuk most az 1,5%-ot a munkáltatók terhére és a 0,5%-ot a dolgozók terhére. Előfordulhat, hogy az így befolyt összeg nem elegendő, és ezt a költségvetésből kell pótolni. A bizottságunk által elfogadott egyik javaslat szerint, hogy az állami költségvetés csak a hiány 10%-át pótolja, azt meghaladóan pedig már nem pótol. Ez magyarul annyit jelent, hogy várható, hogy év közben is módosítani kell a járulékoknak a mértékét, és ez bizonyos értelemben többletterhet jelent. Úgyhogy nagyon fontosnak tartanám, hogy a 40. §-ban az idei évben legalább ezt a részét ne fogadja el a Parlament. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
