KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a hátralévő három képviselő közül én vagyok a hetedik, azt az egyet tehetem az ügy érdekében, hogy egyetlen témában nagyon röviden próbálok szólni.
A törvényben felvázolt érdekegyeztetési rendszerrel kapcsolatban engedjenek meg nekem néhány mondatot. Még egyszer megismételném a szocialista frakciónak azt a véleményét, hogy az a kísérlet, amellyel ez a törvényjavaslat kodifikálni igyekszik a tripartit érdekegyeztetési rendszert, rendkívül jelentős, hiszen a ma működő Érdekegyeztető Tanácsnak sincs jogszabályi alapja, ezért a foglalkoztatási érdekegyeztetés megfogalmazása – ha úgy tetszik – történelmi jelentőségű lépés.
Mégis jogos felvetni azt a kérdést, hogy ez a rendszer, amelynek a körvonalait a törvény megrajzolja, vajon működőképes-e. Attól tartunk, hogy nem. Nem működőképes azért, mert a törvény csupán leírja azt a tripartit érdekegyeztető rendszert, nem tud választ adni arra a kérdésre, hogyan jönnek létre ezek az érdekegyeztető szervezetek, mi a genezise ennek a tripartit struktúrának.
A kérdés nem felesleges, hiszen napi politikai tapasztalatok bizonyítják, hogy a három oldal közül egy biztosan, de talán kettő strukturális és működési válsággal küzd, a munkavállalók és a munkaadók képviselői szinte a véletlen erejével kerültek a tárgyalóasztal mellé, és különösen a munkavállalói oldalon az együttműködés a belső konfliktusok miatt szinte lehetetlenné vált. Éppen ezért minden szomorú esély megvan arra, hogy a törvényben leírt testületek nem fognak tudni működni, vagy kijelölés alapján foglalják el a helyüket az egyeztető rendszerben, ami már a korábbi tapasztalatok alapján rendkívül szerencsétlen helyzet lenne.
Ugyancsak felvethető az a kérdés, ami a mai vitában is már elhangzott, hogy a munkavállalói szervezetek mai nagysága, szervezettsége a valódi társadalmi támogatottságot tükrözi-e. Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre először a Szabad Demokraták által benyújtott törvényjavaslat próbált megfelelő választ adni. Utaltam erre az általános vita során is, hogy a szocialista frakciónak a magánszemélyek jövedelemadójáról a törvénytervezethez benyújtott javaslata éppen a Szabad Demokraták törvénytervezete alapján próbált meg választ adni a munkavállói szervezetek valódi társadalmi támogatottságának kérdésére.
Úgy gondolom, hogy az a parlamenti szavazás, amelyik ezt a munkavállalói érdekképviseleti erőfelmérést végül is elvetette, rendkívül tanulságos válasz, hiszen lehet aggódni amiatt, hogy valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező szervezetek rátelepednek az érdekegyeztetési rendszerre. Lehet ezeket a szervezeteket politikai cimkével ellátni, mégis úgy gondolom, hogy elsősorban azokat a lépéseket kellett volna és kellene a jövőben is támogatni, amelyek ezt a valódi társadalmi támogatottságot próbálják meg objektíve lemérni. Nagyon tanulságosnak tartom, hogy az akkori szavazásban egyetlen olyan parlamenti frakció volt, amelyik egyöntetűen nemmel szavazott erre a tisztázási lehetőségre - ez a Fiatal Demokraták parlamenti frakciója volt.
A harmadik kérdés az: van-e ebben a jelenlegi helyzetben jó megoldás. Úgy gondolom, hogy igazán jó megoldás nincs, hiszen szó nélkül tudomásul venni azt, hogy egy valószínűleg működésképtelen érdekegyeztető rendszer kerül a törvénybe, az majdnem cinizmus lenne. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy hatályos jogszabályban rögzített elvünk, a reprezentativitási elv, a mai politikai tolerancia határai között nem lenne érvényesíthető, annál is inkább nem, mert a munkavállalói érdekképviseletek közötti tisztázatlan helyzetben ezt az elvet erőszakolni minden valószínűség szerint nem lenne célszerű, és a későbbi kibontakozást gátolná meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék azért elnézést kérni, hogy ilyen késői órán különös kegyetlenséggel megindokoltam azt, hogy miért vonok vissza egy módosító indítványt. Ezt a szándékomat az alkotmányügyi bizottság ülésén bejelentettem, ahol a FIDESZ képviselője nem volt jelen, ezért nem juthatott az ismeret Mádi László képviselőtársamhoz, úgy ítélem meg, hogy a későbbi, hatékony és valamennyi érdekképviselet érdekeit egyformán szolgáló rendezés reményében az 1493-as számon benyújtott 2. pontban rögzített módosító indítványomat nem tartom fenn. Fenntartom viszont azt a véleményemet, hogy a munkavállalói érdekképviseletek helyzetének tisztázatlansága elsősorban azoknak árt, akiknek a legnagyobb védelemre lenne szükségük: a veszélyeztetett helyzetben lévő munkavállalóknak. (Taps.)
