DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ):

Full text search

DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ):
DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Kormány által készített A gyermekek és a fiatalok a magyar társadalomban – a 90-es évek régi és új kihívása c. helyzetjelentés bevezetőjében tisztázza azt a kérdést, hogy kikről beszélünk a mai politikai vitában. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a jelentés a magyar társadalom 0–25 éves népességcsoportjáról ad helyzetképet. Arról a több mint 3 és fél millió 1966 és 1991 között született magyar gyermekről és fiatalról, akik az ország lakosságának 34,2%-át jelentik. De politikai értelemben kikről, illetve egészen pontosan miről is beszélünk?
A politika alapvetően jövőorientált emberi cselekvés. Különösen igaz kell, hogy legyen ez az állítás a 90-es évek Magyarországán. Hosszú évtizedek diktatúrái után a rendszerváltással történelmi esély van Magyarországon arra, hogy megteremtsük a szabadság és a demokrácia társadalmát. A szabad választások után hatalomra jutott Kormánynak e remélt és kívánt cél megvalósításához, amelyet az egyszerűség kedvéért nevezhetünk szociális piacgazdaságnak, jövőorientált, életképes politikai stratégiával kell bírnia.
Egy ilyen politikai stratégiában generációs helyzetéből adódóan kulcsszerepe van a gyermekeknek és a fiataloknak. Politikai értelemben tehát arról kell beszélnünk, van-e a Kormánynak jövőorientált stratégiai elképzelése. A helyzet elszomorító. A Kormánynak – amint ezt több mint egyéves működése bizonyítja – nincs az ún. szociális piacgazdaság megvalósítását szolgáló politikai stratégiája. A rendszerváltás alapvető kérdéseiben máról holnapra politizál. Az elmúlt egy évben szabadulni akarva a napi gazdasági és politikai szorításokból, intézkedéseivel folyamatosan a kisebb ellenállás felé haladva a fiatal generációkra, a jövőre hárította a terheket.
Úgy tűnik, a Kormány az elmúlt évtizedek számláját a jövő generációival akarja megfizetni. Félreértések elkerülése végett nem a csőd létrejöttét, hanem annak megoldását szolgáló elképzeléseket kérjük számon a Kormányon. Véleményünk szerint megáll mindenkinek a felelőssége, annak is, akit a csőd létrehozásáért terhel a felelősség, s megvan azoknak is, akiknek a csőd megoldását szolgáló elképzeléseket kell kidolgoznia s azokat megvalósítania.
A megelőző évekhez képest változatlan logikára épül az 1991-es költségvetési törvény, a családellenes személyi jövedelemadó-rendszer fenntartása, változatlan az oktatási rendszer, a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szűkre szabott keretei közvetve, illetve közvetlenül néha már az elviselhetetlenségig növelik a családokra, a fiatal generációkra háruló terheket.
A fiatal generációkat érő társadalmi ártalmak alapjaiban különböznek a más generációkat sújtó ártalmaktól. Ezek nem pillanatnyi terheket jelentenek, hanem az itt és most elvett, illetve elvesztett lehetőségek – oktatás, képzés, munkatapasztalat – később nem vagy igen nehezen pótolhatók, s a felnövekvő generációk kénytelenek továbbgörgetni terheiket.
A Kormány osztogatásos privatizációs elképzelései, amint ez például a kárpótlási törvényből kitűnik, reménytelenül beszűkítik a fiatal generációk tulajdonossá válásának lehetőségeit úgy, hogy a tulajdoni rendszer átalakításának terheit nekik is viselniük kell. Ezzel a Kormány politikája lényegében polgárosodásuk előtt zárja el az utat. Ebben a helyzetben reális a veszélye annak, hogy a 90-es évek fiatal generációi a rendszerváltás gazdasági, szociális és politikai konfliktusainak áldozataivá válnak.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! A kelet-középeurópai országok kommunista diktatúráinak megdöntésében elvitathatatlan a fiatalok tömegeinek szerepe. A demokráciához, a pluralizmushoz való viszonyuk a mostani nehézségekkel terhes években alakult ki. A ma fiataljainak a fiatal magyar demokráciához való viszonya a jövő alapkérdése. Kötődéseiket saját és generációjuk élethelyzete határozza meg. Mindenki számára intő jelnek kell lennie, hogy az újraegyesített Németország keleti tartományaiban a fiatalok romló életkörülményeik hatására egyre nagyobb számban válnak fogékonnyá a különböző szélsőséges ideológiák iránt.
A kormánypárt soraiból gyakran hallani olyan hozzászólásokat, amelyekből úgy tűnik, lenézik az ifjúságot. Élettapasztalatok híján butának, a kommunista agymosás áldozatainak, tucatos műveltségűeknek, nemzeti tudatukban sérülteknek tekintik a fiatalokat. Olyan embereknek, akiknek a politikai szocializációját a paternalista gyámkodás vezérelte nevelés jelenti.
Röviden összefoglalva az eddig elmondottakat, a gyermekek és az ifjúság helyzetét a kormányjelentésben korrekten leírt, úgynevezett kemény szociológiai, statisztikai és demográfiai tényeken túl az jellemzi, hogy a rendszerváltás körülményei között a Kormánynak nincs jövőorientált politikai stratégiája és így gyakorlata, amely a szükséges állami feladatvállalás keretein belül javíthatna a gyermekek és a fiatalok súlyos élethelyzetén, és megteremthetné a hosszú távú gazdasági, társadalmi és politikai szocializációjuk alapfeltételeit.
Hölgyeim és Uraim! Felszólalásom hátralevő részében a gyermekeket és a fiatalokat sújtó problémák özönéből néhány, általunk különösen fontosnak tartott kérdésről szeretnék röviden beszélni.
1. A lehető leghamarabb a magyar jogrendszer részévé kell tenni a Parlament elé 1991. számon beterjesztett, a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Az egyezmény ratifikálása teremti meg a gyermekek és a fiatalok számára a jogrendszerünkből eddig még hiányzó alapvető emberjogi garanciákat.
2. Tarthatatlan, hogy a Kormány és a Parlament tehetetlenül szemléli a mára teljesen szétzilálódott oktatási rendszert. A gyermekek és a fiatalok százezrei a demokrácia és a piacgazdaság körülményei között használhatatlan ismeretek, készségek és képességek birtokába jutnak, és ezzel felelős polgárrá válásuk ellehetetlenül.
3. Ma már nyilvánvaló, hogy súlyos hiba volt a költségvetési törvény vitája során a kamatadó emelésekor a FIDESZ javaslatának elutasítása, amely az adósok törlesztőrészletének megállapítását azok jövedelmi helyzetéhez igazította volna, így kedvezményezve a fiatal generációkat.
4. Az ifjúság pályakezdési gondjainak távlatos megoldását két átfogó program párhuzamos megvalósulása eredményezheti. Egyrészt a hatékony piacgazdaságra való áttérés, másrészt az oktatási és képzési rendszer teljes megújítása – olvashatjuk a 2654. szám alatti kormányjelentésben. Igen, ezzel mélyen egyetértünk. Sajnos azonban ma e két átfogó program körvonalai sem láthatóak. Ezért amíg egy működő képzési és átképzési rendszer nem tudja felvenni a pályakezdőként munkanélkülivé vált fiatalokat, addig más munkanélküliekkel egy tekintet alá kell esni.
5. Szociális értelemben az elmúlt években a társadalom peremére került a gyermek- és ifjúsági réteg, ma egyre nagyobb létszámú csoportjai kerülnek a periféria perifériájára. E folyamatok ismeretében elképesztő, hogy a szociális rendszer alapintézményeiben semmi változás nem történt, vagy ha történt, az a lepusztulás irányába mutat.
6. A múlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámolásáról szóló törvény hatályos rendelkezései ellenére a volt KISZ és az Úttörőszövetség vagyonelszámolásáról készített számvevőszéki vizsgálat mai napig nem került a Parlament elé. A korábban ifjúsági célokat szolgáló vagyon folyamatosan kikerült az ifjúsági használatból. A gyermek és ifjúsági társadalmi szevezetek költségvetési támogatásának nevetséges mértéke, valamint a csökkenő ifjúsági vagyon a generáció civil szervezeteinek működését kérdőjelezik meg.
7. Ma lényegében nincs ifjúságkutatás, így a döntéshozók számára nem állnak rendelkezésre pontos és hitelt érdemlő adatok a gyermek- és ifjúsági réteg helyzetéről. Ilyen körülmények között sok esetben lehetetlen a felelős döntéshozatal.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A gyermekek és a fiatalok helyzetéről szóló politikai vitanap értelemszerűen nem old meg egyetlen problémát sem, ezért ne gondolja senki, hogy a vitanap megtartásával letudhatja akár a Kormány, akár a Parlament az ún. ifjúsági ügyeket. A mai esemény éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar demokrácia jövője szempontjából a döntéshozatal minden szintjén – a Parlamentben, a Kormányban, az önkormányzatokban – kikerülhetetlenül figyelembe kell venni a fiatal generációk érdekeit. Amíg ennek a szervezeti intézményi és szemléletbeli feltételei létre nem jönnek, addig is széles értelemben vett azonnali gyermek- és ifjúságvédelmi intézkedésekre van szükség azért, hogy mentsük, ami még menthető. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Kaya Erdem úr, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke és kíséretének köszöntése

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi