MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP):
MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP):
MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttem felszólalónak az utolsó néhány mondata a figyelmemet felkeltette, ti. ő azt állítja, hogy a Kormány azért terjesztette be ezt a törvényjavaslatot így, ahogy beterjesztette, mert a központi hatalmát akarja erősíteni. Nekem más a véleményem.
Nekem az a véleményem, hogy bizonyos körök, akiktől ma is sok minden függ, még most is abban az álomban ringatják magukat, hogy a magyar devizabevétel s általában a magyar gazdasági élet legfőbb ereje a téeszekben van.
Hadd mondjam el azt, hogy az én véleményem szerint is bizony a vidéki városok, főleg a falvak e javaslat alapján nem sokat kapnak.
A vidéki falvakban az érték nem a város, illetve a falu belterületén, hanem a külterületén van, azokban a mezőgazdasági ingatlanokban, amelyek évszázadok óta azoknak a falvaknak a tulajdonát képezték, amikből jelentős bevételeket értek el, és a téeszesítés alkalmával ezek a földek mind, egyből a téeszek tulajdonába kerültek. A vidéki falvak, városok – így többek között Békés megye majdnem minden helysége – tiltakoztak az ellen, hogy e törvényjavaslat alapján a földek nem kerülnek vissza a községek, illetve városok birtokába. Szeghalom is például tiltakozik az ellen, hogy ez leszűkíti az önkormányzati tulajdon körét, korlátozza az önkormányzati tulajdonnal való rendelkezést. Más községek írják, hogy az összes földterület újbóli önkormányzati tulajdonba adását követelik. Itt van például a vésztői, a híres, régi – hogy úgy mondjam: viharsarki – területeknek, illetve községeknek a véleménye: követelik a régi földek önkormányzati tulajdonba kerülését. Tudomásom van arról, hogy a kormányzatnak szándékában van olyan törvényjavaslatot is benyújtani, amely alapján majd ezek a községek visszakapják földjüket. De addig is hadd mondjam el azt, hogy vannak, akik arra hivatkoznak, hogy a községek vállalkozzanak, aztán majd abból lesz pénzük. Ezzel kapcsolatban szabad legyen hivatkoznom a pár nappal ezelőtti, az egyik vidéki község nagyon okos polgármester asszonyával folytatott beszélgetésemre. Azt mondotta: miért akarják és milyen címen, hogy vállalkozzunk? Kinek a pénzéből? Az állampolgárok adójából vállalkozzunk? És ha a vállalkozás nem sikerül, akkor mi van? Általában ezek a vidéki önkormányzati tisztviselők, illetve vezetők már nagyon jól tudják azt, hogy a magánvállalkozás mindig előnyben van a versenyben az állami, illetve községi vállalkozással szemben. E tekintetben is szeretném szétoszlatni azoknak a reményét, akik az önkormányzati, illetve községi földeknek továbbra is a téeszekben hagyásával próbálják elintézni ezt a súlyos kérdést.
Még annyit, hogy ez emberek általában szívesebben fizetnek bérletet, mint adót – legalábbis Magyarországon ez még, sajnos, így van. Nyugaton már másképp van, ez igaz. Nyugaton az önkormányzatban már teljes mértékben hisznek az állampolgárok, szívesen fizetik azt az adót, amit megszavaznak, mert tudják, hogy annak minden fillére a becsületes, demokratikus önkormányzatiság folytán csakis arra a helyre jut, ahová annak jutnia kell. Magyarországon még sajnos más a helyzet, és jó darabig még más lesz.
Éppen ezért én abban a reményben tudom elfogadni ezt a törvényjavaslatot, hogy ezt mihamarabb követni fogja egy olyan törvényjavaslat, amely a községeknek visszaadja a régi földjüket. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Gyér taps.)
