SZARVAS BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
SZARVAS BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
SZARVAS BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság megtárgyalta az 1933-as számon beterjesztett törvényjavaslatot a számvitelről, valamint a hozzá benyújtott 78 módosító indítványt. Ezek közül 29-et támogatott, gyakran egyhangúlag. Tizenhárom esetben fordult elő, hogy módosító indítvány nem kapott többséget, de a bizottság tagjainak egyharmada támogatta, ezért szavazásra bocsátható. Huszonöt indítványt vetett el a bizottság, így ezekről nem is fogunk szavazni. Képviselőtársaink 11 indítványt visszavontak, a bizottság pedig 6 esetben csatlakozott kiegészítéssel valamelyik nem elfogadott módosító indítványhoz.
A bizottság jelentését 2308-as számon kapták meg képviselőtársaim, ennek néhány hibájára hívom fel figyelmüket, bár valószínű, hogy a kiegészítést már mindenki megkapta.
A bizottsági jelentés 23-as pontjában tévedésből "nem támogatja" szerepel, a bizottság támogatja a 23-as pontot. Ugyanígy a 24-es pontot is támogatja a bizottság. A 47-es ponthoz a kiegészítést, a módosító javaslatot a bizottság nem támogatja, ez valós. A mögötte levő megjegyzést kell kiigazítani, nem nyerte el a bizottság egyharmadának támogatását, tehát nem szavazunk róla.
Módosul még a 67-es csatlakozó módosító indítvány, amelyiknek a (2) bekezdésében az "egyszerűsített" szó után az első sorban lévő szöveget ki kell húzni, így hangzik: Az egyszerűsített mérleg készítésére kötelezett vállalkozók stb.
Békesi László aláírásával, gondolom, mindenki megkapta ezt a módosítást. Tehát a bizottsági jelentés módosítását. Néhány gondolatot még hozzátennék a törvényjavaslathoz.
A törvényjavaslat időszerűségét indokolja, hogy a gazdaság szereplőinek régi igénye egy új elvekre épülő számviteli rendszer, amely nem a költségvetés információigényét veszi alapul. Most, a gazdasági modellváltás időszakában számviteli rendszerünknek is modellt kell váltania. Ha a gazdasági munkát európaivá kívánjuk formálni, akkor a gazdaság önálló egységeinek, vállalatoknak, vállalkozóknak is az európai normákat kell megcélozniuk.
A vállalatok és vállalkozók működésének legátfogóbb zárt információs rendszere a számviteli információs rendszer. Ennek feladata, hogy precízen tájékoztassa a vállalkozással kapcsolatban álló összes érdekeltet, a tulajdonost, a hitelezőket, a menedzsereket, a munkavállalókat, a költségvetést. Olyan rendszernek kell lennie, amelyik mindenkor hiteles képet nyújt a gazdaság szereplőinek.
A nyugati világ már hosszú évek óta munkálkodik egy olyan számviteli rend kialakításán, amely a nemzetközivé váló tőkemozgásokat is figyelembe veszi, és egy egységesítési törekvést szolgál.
Európában az Európai Gazdasági Közösség ajánlásokat dolgozott ki tagjai számára számviteli rendszerük kialakításához, amelyeket az egyes tagállamok, sőt közösségen kívüliek is elfogadtak. Ezzel lényegében megteremtették a különböző országokban működő vállalatok között a számviteli információk átjárhatóságát, az összehasonlítás és az agregálás lehetőségét.
A beterjesztett törvényjavaslat olyan komplex számviteli rendszer kiépítését célozza meg, amely fel kíván zárkózni az Európai Gazdasági Közösség számviteli rendszeréhez. Felépítésében, követelményrendszerében követi az EGK irányelveiben foglaltakat a könyvvezetés, mérlegkészítés, a mérleghitelesítés, a könyvvizsgálati rendszer kialakítása területeire.
Az új számviteli törvényjavaslat rendszerének középpontjába nem a költségvetési kapcsolatokat, nem a statisztikai adatszolgáltatás igényét, hanem a vállalkozást állítja. Ezért ajánlja a bizottság egybehangzóan elfogadásra a Parlamentnek. Köszönöm szépen. (Taps.)
