GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés!
A Nagy Attila képviselő úr által felvetett kérdés nem egy konkrét gondra, de szinte a Kormány négyéves gazdasági programjának az élelmiszergazdaságot érintő szinte egészére irányul. E szűkös néhány percben valószínűleg nem lesz módom arra, hogy programunkat teljes egészében felvázoljam, de rövidesen vitára bocsátjuk idevonatkozó téziseinket.
Ön az interpellációjában a jelenlegi helyzetet plasztikusan ábrázolja, amikor a piacok beszűküléséről és a magyar gazdaság pénzügyi nehézségeiről beszél. A magyar élelmiszergazdaság magas szinten képes ellátni jó minőségű áruval a lakosságot. Ezt támasztja alá, hogy a tárcához tartozó ágazatok teljes termelésének 70%-át belföldön, 30%-át exportként, külföldön értékesítik.
Az 1990. év adatai, az aszály és egyéb kedvezőtlen külső körülmények ellenére is jelentős exportról tanúskodnak. Így 1,9 milliárd dollár és 900 millió rubel volt az exportunk árbevétele tavaly. Tudomásul kell vennünk, hogy az egész nemzetgazdaság mai nehézségei, úgy az agrárgazdaságé is, a múltban keresendők. Az elmúlt tíz évben nem nőtt az ágazat hatékonysága, és emellett az elmúlt öt-hat évben nem beszélhetünk normális mezőgazdasági évről, viszont volt fagy, belvíz és aszály – és minden.
Ezeken kívül az utóbbi időben felerősödtek, sokszor kívülről indukált módon, a bizonytalansági tényezők: így a tulajdon és ezenbelül a földtulajdon körüli viták, valamint a szövetkezeti formaváltás körüli nézetkülönbségek. Jelentősen hat az ágazatra a piaci viszonyok bevezetésével együttjáró feltételrendszer-változás, így a közvetlen termelési támogatások megvonása is. Az inflációs nyomás hatására a lakosság élelmiszerfogyasztása jelentősen csökken, ezért ma árufeleslegek vannak. Megítélésem szerint ezek a feleslegek a piac szereplőinek valós kereslet-kínálatához alkalmazkodó magatartásával megoldódnak, nemcsak az eladási árak – tej, hús – csökkenése, de a termelők alapanyag árainak – kukorica és egyéb takarmányok – csökkenése révén a termelés jövedelmezőbb lesz.
Az agrárexport problémáinak megoldására az ország egyébként is szűkös költségvetéséből, a már többször más interpellációkkal összefüggésben említett 29 milliárd forint költségvetési támogatás áll rendelkezésre. Ennek az összegnek az elosztását a rendtartást megvalósító koordináló bizottság végzi el. Ezen összeg jelentősebb, 25 milliárd forintos hányada exportszubvencióként kerül felhasználásra, elsősorban hús-, tej-, baromfiexportnál.
Exportpiacaink beszűkülése alapvetően a Szovjetunióval és a volt szocialista országokkal kötött ezévi megállapodások csökkenése miatt következett be. Most biztatásul mondom azért, hogy ezen a téren is van már némi javulás, több termék szállítása megindult. Konkrét példát mondok: 57 380 darab 105 kilogramm feletti élősertés exportja 15% támogatással, megindult a Szovjetunióba, Romániába és Jugoszláviába. Újabb 40 ezer darabra március 18-i határidővel írtunk ki tender-pályázatot, mivel eredetileg százezer darab sertésre biztosítottunk szubvenciót. 136 250, 120 kilogramm feletti sertés levágására és exportcélú darabolására 650 forint/darab intervenció igénybevétele mellett nyert pályázatot 20 vállalat. Ez az export nyugatra irányul, az állatok 75-80%-át már levágták. Újabb lehetőségeink vannak az Azimut nevű szovjet-magyar közös vállalat félsertés-exportjának.
Itt az FM csak egy indukáló hatást és egy bizonyos szervezőerőt tudott kimutatni. Végül is megindítottuk az exportot.
Tisztelt Képviselő Úr! A Kormány agrárgazdasággal kapcsolatos intézkedéseit, koncepcióját mutatják azok a készülőben lévő törvények, amelyeket a Ház fog a közeljövőben tárgyalni. Az új államháztartási törvény fogja megadni az agrárszubvenciók jövőbeni rendszerét. Megítélésem szerint az ágazatban megjelenő munkanélküliség ellen a munkaerőpiac általános eszközrendszerének kialakításával a munkaügyi tárcával közösen kell fellépnünk, és az ide vonatkozó intézkedéseket megtennünk.
Végezetül kérem képviselő urat, hogy a rövidesen megjelenő és vitára kerülő, a Kormány négyéves gazdasági programjának tárgyalásakor is képviselje az agrárágazat problémáit úgy, ahogy ezt jelen interpellációban számomra nagyon szimpatikus módon megtette.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérem az interpellációra adott válaszom elfogadását, és bizalmukat, megértésüket. Köszönöm. (Taps.)
