FEKETE GYULA, DR. a költségvetési bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat az októberi országgyűlési határozat szellemében készült, amelyik hosszabb távra előretekintve megszabja a társadalombiztosítás rendszerének a változási irányait. Mint ahogyan emlékeznek erre képviselőtársaim, az országgyűlési határozattervezetet a Ház magas arányban, több mint kétharmados többséggel hagyta jóvá. Ez a konszenzus nem jellemezte a bizottsági vitát. Előrevetült annak árnyéka, hogy bár a Ház túlnyomó többsége egyetértett a társadalombiztosítási költségvetés egyensúlyának lakossági és munkaadói terhelések révén történő növelésével, abban már koránt sincs egyetértés, hogy a tehernövekedés milyen módon történjen. Vannak, akik ezt a lakossági vagy társasági adók növelése révén, azaz költségvetési forrásból képzelik el, vannak, akik differenciálatlanul terhelve, járulékkulcs-növelés nélkül, vannak, akik a szolidaritás fenntartásával, a járulékkulcs növelése révén.
A törvényjavaslat nagyobb részéről nem volt vita, a bizottság valamennyi tagja átérezte, hogy a Társadalombiztosítási Alap két részre, nyugdíjbiztosítási és betegbiztosítási alapra történő szétválasztása elkerülhetetlen. Abban is egyetértés volt, hogy vannak olyan ellátások, amelyeket hosszabb távon nem célszerű a társadalombiztosítás keretében tartani.
A bizottsági vita elsősorban a betegszabadság bevezetése körül zajlott. A legvitatottabb pont az volt, hogy a munkáltatóknak, amellett, hogy viselniük kellene dolgozóik betegszabadság alatt kifizetett járandóságait, maximum 25 napig, fizetniük kellene a betegszabadság alatt a társadalombiztosítási járulékot is. Ez mintegy 20 milliárd forint bevételt jelentene a társadalombiztosítás számára, 14 milliárd forintot a megtakarított táppénz és 6 milliárd forintot a betegszabadság idején kifizetett járandóságokra vetített társadalombiztosítási járulék fedezne.
A bizottsági vitán úgy tűnt, hogy arra még nem készültek kormányzati számítások, hogy a válságágazatok – bányászat, kohászat – helyzetét egyértelműen súlyosbító törvénytervezet hatását milyen más intézkedésekkel ellensúlyoznák. Mint ismeretes, a bányászatban, kohászatban, nehézvegyiparban 10% feletti a táppénzesek aránya, míg a közigazgatásban, oktatásban 2–3%, a gépiparban, kereskedelemben 5–6%-os. Ha az alacsony táppénzarányú ágazatok nem vállalnak szolidaritást az életre veszélyesebb, munkahelyi ártalmakkal is veszélyeztetett ágazatok dolgozóival, akkor a mai válságos helyzetben lévő ágazatok helyzete tovább súlyosbodik.
A bizottsági vita idején még nem tudhattunk arról, hogy az Érdekegyeztető Tanács ülésén a Kormány elfogadta a társadalombiztosítási járulékkulcs harmadfél százalékkal történő általános emelését, azaz elfogadta a dolgozói szolidaritás további fenntartását a munkahelyi ártalmak, munkahelyi betegségek tekintetében.
A bizottság hosszas vita után 8 "igen" szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tekintette 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat ellenében. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
