FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az általam benyújtott módosító javaslatok többségét a bizottságok elutasították. Azért is, hogy példát mutassak képviselőtársaimnak, az elutasított javaslatoknak a java részét visszavonom. Én ezeknek a jelentésben foglalt számát a főtitkár úr felé már jeleztem.
A támogatott módosító javaslatomon túlmenően két körben kívánom fenntartani a módosító javaslataimat. Erre szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét.
Az egyik fenntartani kívánt módosító javaslatom a részközgyűlés intézményére vonatkozik. Amíg Sipos Imre képviselőtársam a küldöttgyűlés intézményét javasolja elimináli a törvényből – amivel egyébként magam is egyetértek, és erre vonatkozóan is nyújtottam be módosító javaslatot –, én ezen túlmenően a részközgyűlés intézményét sem tartom kívánatosnak.
Teljesen egyértelmű, hogy a részközgyűlés intézménye lehetetlenné teszi azt, hogy egy tag érdemben gyakorolja azt a jogát, hogy a közgyűlésen javaslatot tehet, olyan javaslatot, amely befolyásolja majd a közgyűlés döntését, illetve ezzel a jogával élhet a tag. Csak tessenek elképzelni azt a helyzetet, amikor egy olyan javaslat esetében, amelynek az elfogadásához például kétharmados többség szükséges, a részközgyűléseknek egy olyan szakaszában hívják meg a közgyűlésre, és megy el a közgyűlésre, amikor a tagságnak már több mint egyharmada részt vett a közgyűléseken, vagy hogyha feles szavazatot igénylő javaslatról van szó, olyan szakaszában vesz részt a közgyűlésen, amikor a tagságnak már több mint a fele részt vett a részközgyűléseken! Teljesen egyértelmű, hogy a szövetkezet tagságának módja sincs arra, hogy az ilyen javaslatot mérlegelje. Tehát azt kell mondanom, hogy a szövetkezet tagjának nincs módja arra, hogy a javaslatát úgy terjessze elő, hogy azt a közgyűlés egésze megvitassa. Eddigi tapasztalataim alapján mondom azt is, hogy éppen ezért a részközgyűlés intézménye a tagság manipulálására alkalmas.
A másik fenntartani kívánt módosító javaslatom a szövetkezeti tisztségviselői megbízatással kapcsolatos összeférhetetlenségre vonatkozik. A törvény 39. szakaszának a) pontja a más gazdasági társaságban viselt korlátlan felelősségű tagság vonatkozásában állapít meg összeférhetetlenségi szabályokat. Ezzel én egyetértek.
Ugyanennek a szakasznak a b) pontja a szövetkezettel azonos tevékenységet végző gazdasági társaságokban viselt vezető tisztség tilalmára vonatkozik. Ezt az összeférhetetlenségi szabályt én két ponton kívánom kiterjeszteni. Javaslataim erre vonatkoznak.
Egyrészt javaslom kiterjeszteni ezt az összeférhetetlenségi szabályt a tekintetben, hogy a más gazdasági társaságban viselt vezetői tisztségen túl a más gazdasági társaságban viselt egyszerű tagsági viszonyra is terjedjen ki.
Másrészt javasolom, hogy a gazdasági társaságokon kívül az összeférhetetlenség az állami vállalatokra is terjedjen ki. Javaslatom támogatására egy nagyon egyszerű példát mondanék. Ma már nagyon sok szövetkezet üzemeltet különböző termékek, mezőgazdasági termékek, élelmiszerek feldolgozásával foglalkozó üzemeket. Ugyanakkor az is közismert, hogy nagyon sok apró, kis gazdasági társaság, többnyire korlátolt felelősségű társaság van az országban, amely ugyanezen termékeknek a kereskedelmével foglalkozik. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy milyen visszaélésekre ad lehetőséget az, ha valaki például egy sertésvágóhidat üzemeltető szövetkezetnek a tisztségviselője, ugyanakkor egy vágósertést forgalmazó kft.-nek nem vezetője, vezető tisztségviselője, hanem egyszerűen tagja.
Kérem az általam elmondottak mérlegelését. Köszönöm szépen. (Taps.)
