ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)

Full text search

ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a szövetkezeti törvény általános vitája lezárult, és most a részletes vitával foglalkozunk, azért egy általános szempontra kénytelen vagyok visszatérni. Ugyanúgy, ahogy az általános vita során elmondottam, most is kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy rendkívül nagy felelősség, politikai felelősség terheli a mezőgazdasági kormányzatot, hogy ezzel a törvénnyel legalább egy időben – de még inkább ennek előtte – nem terjesztette az igen tisztelt Ház elé a földtörvényt, mert ebben a törvényben mi – ami most a szövetkezetekről terjesztődött elő – olyan kérdésekről fogunk határozni, amelyeket eredetileg vagy korábban a földtörvényben kellett volna rendezni.
Bár részletes vitáról van szó, de kénytelen leszek ennek kapcsán általános politikai kérdésekre is kitérni. A részletes vitában az általam előterjesztett módosító javaslatok közül háromra szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét, és kérni az önök támogatását.
Az egyik – és ez alapvető – az, hogy akkor, amikor az átmeneti törvényben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vagyonának a nevesítéséről van szó, már magát ezt a megfogalmazást – keresem a jó szót – félrevezetőnek, nem megfelelőnek és a valóságot elködösítőnek tartom. Valójában itt a szövetkezeti tagok tulajdonáról van szó. A tulajdonba való visszaadás helyett a nevesítés szónak a használata a dolognak a jogi lényegét változtatja meg, ködösíti el, fedi el.
Hogyha ez a törvény az elmúlt rendszerben ezelőtt három évvel terjesztődött volna a Ház elé, akkor megértettem volna ezt a nevesítés szót. Sajnos, tartok attól, hogy ez a törvény még abban az időben készülődött, és azóta módosítás nélkül terjesztették önök elé, és ezért szerepel benne a tulajdonnak a tagok nevére juttatása helyett ez a bizonyos nevesítés szó.
Az én módosító javaslatom arra irányul, hogy ez az úgynevezett vagyonnevesítés a tulajdonnak elsősorban a tagok nevére írását jelentse, tehát egy valóban tulajdont teremtsen, egy tagi tulajdont teremtsen, és ez a földhivatalban az egyes tagoknak a tulajdoni lapját nyissa meg, és arra vezetődjék rá, ne pedig egy ilyen bolsevista, megkerülő módszerrel a szövetkezet tulajdoni lapján kerüljenek a tulajdonok bejegyzésre.
Akik ezt a törvényt csinálták – én nem szeretnék személy szerint senkit se gyanúsítani vagy bántani, de ezek egy három évvel ezelőtti koncepciót tettek át mára, amikor már azért – ha alaposan végiggondolják –, én nagyon merem remélni, hogy ma már egy más Magyarországon élünk, mint három évvel ezelőtt éltünk.
A másik ilyen szempont, és ez is a módosító javaslataimban szerepel – ebben a törvényjavaslatban végig előfordul egy ilyen belső szövetkezeti jogforrásként –, annyira extra a neve, hogy meg sem tudtam jegyezni – elnézésüket kérem, . igen, szerepel a törvényben végig ugyanúgy, mint az elmúlt rendszernek –, mindegy, hogy minek nevezzük – a Rákosi-rendszernek vagy a sztálinista rendszernek a szövetkezeti joga kitalálta az úgynevezett önkormányzati szabályzatot.
Ezzel csak az a probléma, hogy amíg az alapszabály bekerül a cégbírósághoz, és az képezi az alapokmányát a szövetkezeteknek, ez az úgynevezett önkormányzati szabályzat egy második belső jogforrást teremtene, ami kivonódik ezáltal a cégbíróságnak, a jogi kontrollnak a köréből, és egy saját, külön belső életet él.
Kérem szépen, higgyék el nekem, ezt az előző rendszer azért találta ki, azért vezette be, mert ezzel lehetett a szövetkezeti tagokat legjobban kiforgatni a saját ügyeiknek az intézéséből. Mélységesen felháborít, hogy ez a törvényjavaslat ezt az önkormányzati szabályzatot, ezt a sztálinista, rákosista csökevényt továbbviszi, és be akarja építeni ebbe a törvénybe! (Taps.)
Nagyon kérem az igen tisztelt képviselő urakat, hogy ez ellen majd akkor, amikor odakerül, emeljék fel a szavukat, és más, mint az alapszabály, ne létezhessék a szövetkezet belső statutumának rendezésében.
És végül egy harmadik kérdés: a földtulajdon kérdése. Amikor még a kárpótlási törvény vitája folyt – elnézést, hogy a saját hozzászólásaimra vagyok kénytelen emlékeztetni a tisztelt Házat –, én már akkor felvetettem, hogy rendkívül súlyos felelősség terheli a földművelésügyi kormányzatot, hogy a földtörvényt nem terjesztették a Ház elé, és most velünk olyan szabályokat fogadtatnak el a szövetkezeti törvény keretében – olyan alapkérdéseket, amelyeket a földtörvényben kellene rendezni.
Nem kevesebbre gondolok, mint arra: a földtörvényben kellene kimondani, hogy magyar mezőgazdasági földterület, magyar termőföld csak magyar állampolgár tulajdonában lehet, (taps) és nem kerülhet se külföldi tulajdonba, se társasági tulajdonba. Kérem, önök – tudom – akkor már itt a liberális oldalról többen felvetették, hogy ez nem elég liberális megoldás. Meg kell önöknek mondanom, hogy rendkívül tévednek!
Olvassák el Dániának a törvényeit. Azt hiszem, Dániáról nem lehet azt mondani, hogy egy antiliberális, netán egy fasiszta ország – mert önök hajlamosak arra, hogy akire egyszer azt mondják, hogy antiliberális, az már rögtön fasiszta is! Dánia nem antiliberális ország, következésképpen azt se lehet ráfogni, hogy fasiszta. Mert Keresztély király . na, ezt ismerjük a történelemből, nem is kívánok erre kitérni. A dán törvények azt mondják, hogy mezőgazdasági földterület Dániában csak egyéni termelő, magyarán: dán paraszt tulajdonban lehet, és ezt kellene kimondania a magyar földtörvénynek is – amit rendkívül sajnálatos módon hiányolok –, hogy magyar föld csak egyénileg gazdálkodó magyar parasztnak a tulajdonában lehet, és nem lehet társasági tulajdonban!
Én rendkívül csodálom, hogy ennek az Országgyűlésnek azok a képviselői, akik olyan gyakran hivatkoznak népi-nemzeti múltjukra, ezt az alapvető kérdést – hogy csak magyar ember tulajdonában lehet mezőgazdasági termőföld – önök szem elől tévesztették, és nem hangsúlyozták eléggé.
Ismétlem: Dánia ezt, sokkal kevésbé nacionalista jelleggel megcsinálta! Ehhez sok következmény fűződik. Az egyik az: minthogy idáig a mezőgazdasági termőföld nem szerepelt a termelőszövetkezetek vagyonában, nem tart a mérlegben, nem jelent meg értékben, következésképpen nincs jogalap arra, hogy erre a termőföldre a mezőgazdasági szövetkezetek terheit ráterheljük! Ez az egyik.
A másik: ezt a mezőgazdasági termőföldet nem lehet bevinni részvénytársaságba vagy egyéb társaságba, mint ahogy pillanatnyilag – ahogy én tudom – a Földművelésügyi Minisztériumban készülő tervek ezt tartalmazzák. Felhívom az önök figyelmét, hogy ez a "banánköztársaságoknak" a jogát ültetné át Magyarországra, és el tudom képzelni, fel merem tételezni, hogy ennek a Parlamentnek a tagjai nem kívánják a "banánköztársaság" törvényeit alkalmazni Magyarországra! Mert igaz, hogy törekedni fogunk egy tőkés gazdaság, egy európai gazdaság felé, de ez nem jelenti azt, hogy a "banánköztársaság" joghoz törekedjünk!
Befejezésként: ezek nagyon súlyos politikai kérdések, Uraim! Higgyék el nekem – elég sokat járok vidéken –, vidéken az emberek még ma is félnek! Még ma is félnek, nem mernek megnyilatkozni, és amikor a termelőszövetkezet átalakulásáról hozunk mi itt jogszabályokat, ez olyan tényező, amelyről nem lehet önöknek sem megfeledkezniük.
A mai nap, a mai sajtóban jelent meg egy cikk, és ezzel a politikai hátteret szeretném önök előtt vázolni – egyik mai újságban, de lehet, hogy többen is, én csak egyet olvastam –, jelent meg egy cikk, hogy az Erdei Ferenc Egyesület tegnap, vagy – mit tudom – a napokban egy nagy ülést tartott, ahol Erdei Ferencnek a magyar politikában betöltött szerepét méltatták. Itt van előttem: a Parasztpártnak 1948-as ülésén Erdei Ferencnek, aki akkor főtitkára volt a Parasztpártnak, és akit most az agrárértelmiség egyes körei ünnepelnek, ennek az Erdei Ferencnek csak néhány mondatát szeretném felidézni 1948-as parasztpárti gyűlésből, mert igenis, uraim, ez hozzátartozik az egész kérdésnek a hátteréhez. Azt mondta: "Demokratikus fejlődésünknek legnagyobb és legnehezebben elhárítható akadálya volt az összeesküvők által irányított és Nagy Ferenc mögé felsorakozó kisgazdapárti jobboldal, amikor 1947 elején az összeesküvés lelepleződött, és hamarosan a Kisgazdapárt fedezékében elszánt, népellenes ellenforradalmi erők húzódtak meg."
Erdei Ferenc ezt mondta 1948-ban, és itt ülnek körünkben azok a kisgazdapárti akkori képviselők és funkcionáriusok, akik emiatt azután éveket ültek! Itt van Herczeg János bátyám – de a Kisgazdapárt soraiban is!
És ezt az Erdei Ferencet ma Magyarországon agrárközgazdászok a minisztérium hátterével ünnepelhetik.
Csak szerettem volna erre fölhívni a figyelmet.
De az én pártomnak is kijutott ebből. A Kereszténydemokrata Néppártnak is, amit akkor egyszerűen csak Demokrata Néppártnak hívtak. Rólunk Erdei Ferenc azt állította: a klerikális reakció pedig Mindszenty hercegprímás bátorítása mellett a Barankovics-pártban szerveződött. És azt írja a továbbiakban Erdei Ferenc, hogy az ellenséget nem fölszámolni, hanem megsemmisíteni kell. Kérem, ez egy üzenet volt.
Én nagyon szeretném, ha politikusok ülnek ebben a Házban, nagyon szeretném, ha látnák ezt. Ez egy politikai üzenet volt, hogy Magyarországon Erdei Ferencnek ezt az üzenetét, hogy a kisgazdákat, a kereszténydemokratákat fel lehet számolni – ezt ma – nyíltan lehet Magyarországon pozitív propagandaként hirdetni. Én a képviselőházra bízom ennek az eldöntését, ennek a politikai megemésztését, és háttérismeretként soroltam föl ezeket a jelenleg folyó szövetkezeti törvény vitájához. Mert uraim, ez igenis politikai kérdés, és nem dughatják se önök a fejüket a homokba, se mi nem dughatjuk a fejünket a homokba.
Nagyon köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi