KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Ezért szeretném felhívni többi képviselőtársamnak is a figyelmét, akinek bármilyen módosító javaslata volt, hogy jobb, ha jól megnézi ezt a jelentést, mert sok más hiba lehet benne. Ezen kívül egy másik, szintén ugyanoda kapcsolódó módosító javaslatomat pedig teljesen hiába kerestem, nem szerepel a jelentésben. Ezt valóban lehet javítani, vagy lehetőség lehet a javítására, de azt hiszem, hogy a mai napon, vagy a holnapi napon, vagy néhány napon belül szavazásra fog kerülni a költségvetés, és azt hiszem, a többi bizottságok, akik tárgyalják, már azt fogják figyelembe venni, ami a jelenlegi jelentésben szerepel, tehát adott esetben azt, hogy a bizottság egyharmada sem támogatta ezt a módosító javaslatot, ami további sorsát is meghatározza.
Mielőtt rátérnék a módosító javaslatra, még egy dolgot. Én nagyon furcsának érzem azt, hogy sem a költségvetési, sem az alkotmányügyi bizottságnak a beszámolójában, vagy az előadójának a beszámolójában nem szerepelt a környezetvédelem, illetve a környezetvédelmi tételeknek a támogatása, elfogadása vagy el nem fogadása. Ez azt hiszem, hogy valamilyen módon jelzi a környezetvédelemnek a szerepét a Kormánynak, illetve a kormánypártoknak a politikájában is.
Most pedig a módosító javaslatról, amely a fogyasztási adó mértékére vonatkozott, és tekintettel a harmadolásra, valószínűleg módosító javaslatainknak az indoklását három részben kell elmondani. Én mindenesetre előre megmondom, hogy két részre szeretném osztani a beszédemet. Az egyik rész tulajdonképpen az előzményeket tartalmazná, a másik pedig a konkrét módosító javaslatokat és a konkrét módosító javaslatoknak az indokolását.
Az előzmény nem sokkal korábban kezdődött, amikor végre lehetőség lett volna arra, hogy valamilyen környezetvédelmi jellegű első lépést, vagy egyáltalán lépést tehessen a Kormány, illetőleg a Parlament ebben a kérdésben. Ez a lépés az önkormányzatok cél- és címzett támogatásokról szóló törvényjavaslatban számos kormánypárti képviselő javaslatából három, szintén kormánypárti képviselőnek a javaslata volt, amelyet az Országgyűlés el is fogadott. Ez a három javaslat – azt gondolom – nagyon fontos volt, vagy lett volna a környezetvédelem szempontjából és az önkormányzatok szempontjából is.
Az egyik ilyen volt a szelektív hulladékgyűjtésnek és hulladékhasznosításnak a támogatása. A másik a szovjet laktanyák környezeti kárainak elhárítása. A harmadik pedig a kommunális hulladéklerakók építésének a támogatása. Ez azonban – mint mindannyian tudjuk, vagy tudják – sajnos, nem valósulhatott meg, tekintettel arra, hogy a végén a kormánypártok – a Kormány – a benyújtott saját törvényjavaslatukat leszavazták.
A másik példáért már nem kell ilyen messzire menni. Az elmúlt napokban elfogadott társasági adóról van szó, illetve ennek elődjéről, a vállalkozási adóról. Ebben az adóban 20% adókedvezményt élvezett az, aki esetleg valamilyen környezetvédelmi tevékenységet folytatott vagy környezetvédelmi beruházásba kezdett. Ez a jelen törvényben, a társasági adóról szóló törvényben teljes egészében megszűnt. Ennek különböző indokolását akkor hallhattuk.
Ugyanebben a törvényben szintén kormánypárti képviselők és a környezetvédelmi bizottság tagjai részéről számos hasznos módosító javaslat volt a különösen fontos tevékenységekre, így például, hogy a katalizátoros gépkocsiknak a gyártása tartozzon a különösen fontos tevékenységek közé, illetve a különböző újrahasznosítható műanyagoknak, újrahasznosítható anyagoknak a különösen fontos tevékenységgé nyilvánítása. Ebből a közel tizenegynéhány környezetvédelmi jellegű, és azt hiszem, a költségvetést tönkre nem tevő, sőt a költségvetésnek valamilyen pluszbevételt jelentő javaslatok közül egyetlen egy került elfogadásra, és azt hiszem, hogy a legszerényebb mértékű az, amelyik egyáltalán elfogadásra került.
Ezzel szemben mindegyiknél a bizottságban is hallhattuk – és nemcsak a bizottságban, hanem itt a Parlamentben is hallhattuk – azt, hogy azért nincs szükség a környezetvédelemnek ilyen módon való támogatására, hiszen hamarosan a környezetvédelmi termékdíjjal olyan bevételhez jut a környezetvédelem, amellyel valamennyi környezetvédelmi beruházást, környezetvédelmi tevékenységet támogathatja. Ennek a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénytervezetnek a benyújtására legutoljára tegnap vagy tegnapelőtt került sor, és valószínűleg az idén ez már nem fog elfogadásra kerülni. Tehát a környezetvédelemnek a költségvetési igényeit az év első részében semmiféleképpen ez a környezetvédelmi termékdíj nem fogja támogatni.
És én azt is el merem mondani és úgy gondolom, hogy ez a Kormánynak a valós elképzelése, hogy nem is fogja ezt a termékdíjat bevezetni, tekintettel arra, hogy akkorra már el lehet mondani, hogy a lakosságot úgy is olyan mértékű terhek érik, hogy felesleges még ezzel a literenkénti 1 forintos vagy 1,30-as termékdíjjal terhelni, ami időközben már az 1 forintról és az 1,30-ról – szintén az előbb elmondott indokok alapján – 50 fillérre, illetve a legutóbbi bizottsági ülésen hallhattuk, ez már 20 fillérre fog csökkenni. A beterjesztett törvényjavaslatban még 50 fillér szerepelt, de nem tartom kizártnak, hogy ennek lesz egy módosítása, amely 20, 10, 5, 4, 3, 2 fillérekkel esetleg csökkentheti. Én azt gondolom, hogy ezek után ennek már semmi értelme sincs, hiszen a beszedési költségek javarészt nagyobbak lesznek, mint amennyit beszedhetünk ebből a termékdíjból.
És most rátérve a fogyasztási adó, illetve a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatunkra. Ez a módosító javaslat elsősorban az üzemanyagokat érinti, így elsősorban a cseppfolyós földgáz üzemanyag céljára történő hasznosítását, a propán-bután gáznak az üzemanyag céljára való hasznosítását, a repülőgépbenzin, a mosóbenzin, foltbenzin és középbenzin, illetőleg az ólmozatlan benzin, a gázolaj és a tüzelőolajnak a fogyasztási árkiegészítését.
Az első ezek közül a cseppfolyós földgáz üzemanyag céljára történő hasznosítása. Ennek a cseppfolyós földgáznak, amely üzemanyag céljára hasznosítható, a korábbiakban nem volt fogyasztási adója. Nem volt fogyasztási adója, és ebben az évben a tervezett fogyasztási adó 28 forint lenne köbméterenként, ami azt gondolom, hogy nem igaz, amit a bizottságban a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárától hallottunk. Ő azzal indokolta egyedül ennek a fogyasztási adónak a kivetését, hogy mi lenne akkor, hogyha Magyarország valamennyi gépjárműve cseppfolyós földgázzal járna? Akkor ettől a száz-egynéhány milliárdos adóbevételtől elesne a költségvetés.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, ettől a világ egyetlen országában sem kell félni, Magyarországon pedig a legkevésbé, hiszen ha jól tudom, mindössze Budapesten és Debrecenben folynak összesen cseppfolyós földgázüzemű gépjárművekkel kísérletek, és ezek a kísérletek is mindössze néhány gépjárműre vonatkoznak, amely a néhány tízet nem haladja meg. Ha ezt kiszámoljuk, 28 forintjával köbméterenként a futásteljesítményt és a fogyasztását összeszorozva, akkor is megállapíthatjuk, hogy az üzemanyag céljára hasznosítható cseppfolyós földgázból a költségvetés bevétele az egész évet tekintve talán még a 100 ezer forintot is elérheti. Én azt gondolom, hogy nem lenne olyan tragikus ez a költségvetés számára, hogyha esetleg a költségvetés bevétele 100 ezer forinttal vagy esetleg lehet, hogy 200 ezer forinttal – de nem akarok túlozni – csökkenne.
A másik hasonló jellegű, szintén üzemanyag céljára hasznosítható gáz, ez a propán-bután gáz, amelynek szintén nulla volt a fogyasztási adókulcsa és szintén egy nagymértékű emelést tervez a Kormány a benyújtott törvényjavaslatban. Én azt gondolom, a propán-bután gázra ugyanaz elmondható, mint amit az előbb elmondtam a földgázra, nem akarom önmagamat ismételni azzal az eltéréssel, hogy tulajdonképpen még kísérletek sem folynak erre, és azt hiszem, hogy ez sem tenné tönkre a költségvetést, hogyha ennek a fogyasztási adónak nem lenne kulcsa, tehát nem lenne fogyasztásiadó-köteles.
A környezetvédelmi vagy a környezeti, ökológiai jellegű hasznairól pedig mindössze néhány szót szeretnék mondani, együttesen erről a kétfajta gázról. A gáz, úgy mint a propán-bután gáz és a földgázüzemű járműhajtás, egyértelműen környezetvédelmi jellegű, illetőleg környezetvédelmi hasznosságú előnyökkel jár. Azonos fogyasztás mellett a szénhidrogének és a szénmonoxid, valamint a koromnak a kibocsátása nagyságrendekkel kisebb, mint a hasonló teljesítményű, hasonló üzemeltetésű és benzinnel vagy gázolajjal hajtott gépjárművek esetében. A gázok alkalmazása ebben az esetben, tekintettel a kísérleti jellegre és tekintettel a kevés gépjárműre, csak abban az esetben lehet gazdaságos, ha az energiahordozók ára olymódon csökkent illetőleg olymódon nem éri el sem a benzinnek, sem a gázolajnak az adóját, hogy ez olcsóbb üzemeltetést biztosítson mindenféleképpen ezeknek a járműveknek a számára.
A földgázüzemű járműhajtás jelenleg – ahogy korábban elmondtam – mindössze Budapesten és Debrecenben történik és csak néhány gépjárművel. A kísérletek csekély anyagi lehetőségét a földgáz fogyasztási adója is terheli, így valószínűleg be kell azokat fejezni. Erre felhívnám nyomatékosan a figyelmet, tehát a fogyasztási adó kivetése esetén ez a néhány százezer vagy egy-kétszázezer forintos költségvetési bevétel miatt egy olyan fontos környezetvédelmi jellegű kísérlettől esnénk el vagy ennek az eredményétől eshetnénk el, ami nagyságrendekkel csökkenthetné a levegő szennyeződését ennek fokozatosabb elterjedése esetén.
Az üzemanyag céljára történő csekély mértékű földgázfelhasználás tehát egyértelműen nem teszi szükségessé a fogyasztási adó kivetését, de megakadályozhatja az üzemanyagként való felhasználásának hazai bevezetését. A korlátozottan rendelkezésre álló százas oktánszámú benzinnek megfelelő palackozott propán-bután gázt sokan valóban engedély nélkül használják és szabálytalanul alkalmazzák gépkocsijukra. Ezzel kapcsolatosan egy interpelláció kapcsán kaptunk tájékoztatást arról, hogy a propán-bután gázüzemű gépjárművek esetében milyen lépéseket kíván tenni a Kormány. Ezekből a konkrét lépésekből azonban még ez ideig nem láttunk egyet sem.
Tisztában vagyunk a propán-bután gáznak a korlátozott mennyiségével és a korlátozott hozzáférési lehetőségével, de én úgy gondolom, hogy ez esetben ez nem akadályozhatja, hogy annak a néhány engedéllyel rendelkező gépjárműnek fogyasztásiadó-mentes legyen a propán-butángáz-fogyasztása.
Ha a fogyasztási adó kivetésével kívánják a szabálytalan propán-butángáz-használatot megakadályozni, akkor ezáltal sok ezer háztartás főzését is rendkívül megnehezítik, ami nem lehet ennek a törvénynek a célja, és a vidéknek, ahol még a vezetékes gázellátás nem biztosított, ott az energiaforrás nagy részét más módszerekkel kell akkor adott esetben pótolni. De tekintettel erre a költségvetési kiesésre és tekintettel arra, hogy ne lehessen az az indoka ennek a módosító javaslatnak, hogy azért kerül elvetésre, mert a forrás sehol nem szerepel, ezért több forrást is megjelöltünk.
Az egyik ilyen forrás a repülőgépbenzin, amelynél javasoljuk a fogyasztási adónak a kivetését és ennek megállapítását 37 Ft/literben. A másik, a mosóbenzin, foltbenzin és középbenzin, amelyet igen gyakran és igen sokszor használnak, elsősorban kétütemű járműveknél üzemanyagként is. Ennek is javasoljuk 27 Ft/literben megállapítani a fogyasztási adóját, ami már eleve, ha ezek közül bármelyik fogyasztási adó kivetésre kerül, nagyságrendekkel meghaladhatja azt a bevételt, amelyet a környezetkímélő propán-bután gáznak vagy a földgáznak a fogyasztásiadó-elengedése jelenthetne.
A motorbenzineknél is jobban szennyező mosóbenzin tervezett adója nem elégséges a járműüzemanyagként való felhasználásának megakadályozására, ezért annak növelését javasoljuk, tehát hogy a mosóbenzin se legyen olcsóbb, mint a legkisebb oktánszámú benzin, tekintettel arra, hogy a mosóbenzinnek használt benzin 78, illetve maximum 80 oktános. A kereskedőknél és a fogyasztóknál gyakran – nem annyira gyakran, de igen gyakran – előfordul, hogy adott esetben a repülőgépbenzint keverten használják, illetve árusítják, és ez is a gépjárművek hajtására szolgál.
A másik ilyen jellegű és szintén az adócsökkentését javasoljuk, az az ólommentes vagy ólmozatlan benzin. Még egyszer el kell mondanom azt, hogy adott esetben azoknak a fogyasztási adóknak a megállapítása, amelyeket javasoltunk, bármelyiknek az elfogadása fedezi az ezekből származó bevételkiesést.
A környezetterhelést jelentősen csökkentő, háromutas szabályzott katalizátorral ellátott gépjárművek elterjedése azt hiszem, nemzeti érdek, és a fejlett, általunk célként kitűzött nyugat-európai országok között vannak olyanok, ahol már csak a katalizátoros motorok, illetve a katalizátoros gépjárművek forgalomba hozatalát engedélyezik.
Használatukhoz az ólommentes benzin árát a fogyasztási adó mértékével úgy célszerű megkísérelni szabályozni, hogy a katalizátoros járművek használatának magasabb költségeit részben kiegyenlítse a nem katalizátoros járművekével. Ezért javasoljuk az adó csökkentését, mégpedig oly módon, hogy a 92-es oktánszámú benzinével legyen azonos, hiszen az is köztudomású, hogy néhány szocialista gépjármű – így a 126-os Polski Fiat – kivételével valamennyi más, 92-es üzemanyaggal üzemelő gépjármű esetében, függetlenül attól, hogy nincs katalizátorral felszerelve – használható az ólommentes benzin.
Ezzel szemben javasoljuk a gázolaj és a tüzelőolaj – tekintettel arra, hogy a dízelüzemű gépjárművek esetében megszűnt az a különbség, ami korábban volt, hogy adót kellett fizetniük –, adott esetben gázolaj fogyasztásiadó-mértékének a megállapítását, hiszen – azt hiszem – az is köztudomású, hogy más országokban ennek az üzemanyagnak a mértéke nem sokban marad el a benzintől, illetőleg a földgáz-üzemanyagnak az árától.
Még két, illetve három módosító javaslatról szeretnék szólni, ami tulajdonképpen nem ebbe a témába tartozik, úgyhogy azt hiszem, hogy ezt majd a későbbiek során teszem meg. Köszönöm szépen. (Taps.)
