JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök, hogy Kis Zoltán lehetőséget teremtett nekem a mondandójával arra, hogy ha csak két perc erejéig is, de felszólaljak ebben a vitában.
Pontosan az az értelme ennek a törvényjavaslatnak, hogy valóban legyen olyan szerv, amelyik kifejezetten fel van jogosítva arra, hogy megjelenjen a szövetkezeti közgyűlésen, és ott, abban az esetben, hogyha törvénysértést észlel, azonnal felszólalhasson, és a tagság tudomására hozhassa ezt a lehetőséget. Millió példát tudnék csak Bács-Kiskun megyéből mondani, ahol a tagság felhatalmazott jogi képviselőit is megpróbálták megakadályozni abban, hogy a szövetkezetnek a vagyonnevesítő, vagyonmegosztó közgyűlésén részt vegyenek, mert nem volt kívánatos a szövetkezet vezetőinek számára.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem titkolom, magam is azok közé tartozom, akik messzemenően támogatják ezt a törvényjavaslatot, mert tudom – annak ellenére, hogy valóban formálisan él az ügyészségnek az általános törvényességi felügyeleti jogköre, azonban az az igazság, hogy – az ügyészség országosan ezzel gazdálkodó szervek vonatkozásában nem, vagy nem nagyon mer ma már élni. Tehát van egy ilyen szituáció, van egy ilyen alkotmányos szituáció, ezt az alkotmányos szituációt és ezt az űrt valamilyen módon át kell hidalni, ezt az űrt be kell tölteni – ez a törvényjavaslat ezt szabályozza. Nyilvánvaló, hogy egyebekben a szerv az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el, és nyilvánvaló az is, hogy a földművelésügyi hivatalnak ez a törvényességi ellenőrzési jogköre, amely azonban a határozatok tekintetében messzemenően tekintettel van a cégbíróság ügydöntő jogkörére, azt gondolom, hogy konform ezzel a megoldással, és konform az alkotmányos rendelkezésekkel is.
Átmeneti dologról van szó, mert a szövetkezeti átalakulások tekintetében egy olyan horderejű politikai problémával találjuk magunkat szemben, amelyet más módon nem lehetne kezelni.
Az Alkotmány és a törvények is azért biztosítják az országgyűlési képviselő számára a törvénykezdeményezési jogot, hogy abban az esetben, hogyha ilyen alkotmányos problémákat vagy törvénykezési eszközökkel megoldandó társadalmi problémákat észlelnek, akkor élni tudjanak a lehetőségekkel. Köszönöm szépen. (Taps.) (Dr. Vastagh Pál jelentkezik: Kétperces!)
