NAGY ANDRÁS (SZDSZ)
NAGY ANDRÁS (SZDSZ)
NAGY ANDRÁS (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Honvédség részére az 1992-es költségvetési évre biztosított 1,1 milliárd forintot az illetékesek döntése alapján barát-idegen felismert rendszerre kell költeni. A minisztérium nemzetközi tendert írt ki ez ügyben, amely tenderre a világ minden részéről érkeztek pályázatok. A tender elbírálása megtörtént, azonban egyik pályázó sem nyerte el a megbízatást.
Ugyanakkor az eredményhirdetés után alig néhány nappal kiderült, hogy mégis van nyertes, aki a tenderen nem is indulva megbízást kapott a beruházás kivitelezésére. Úgy látszik, hogy a pályázaton részt vevő cégek nagyon csúnyán be lettek csapva, feleslegesen vettek komolyan egy – ma már látszik – áltendert. Eleve feleslegesen utaztak a világ minden tájáról több alkalommal is Magyarországra, feleslegesen költöttek pályázatok kidolgozására esetenként több tízezer dollárt.
Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy:
1. Igaz-e, hogy a tendert elbíráló bizottság döntési javaslatával megnevezett egy céget mint nyertest, és ezt a javaslatot ön mint államtitkár, támogatólag aláírta?
2. Igaz-e, hogy a mára nyertesnek bizonyuló cég a tenderre két hónappal a pályázat lezárulása után jelentkezett, s a bizottság jelentkezését mint a tenderszabályzattal ellentétest, elutasította?
3. Igaz-e, hogy ezek után a tendert elbíráló bizottság működésével párhuzamosan és attól függetlenül a későbbi nyertes céggel – vagy talán cégekkel – elkezdődtek a tárgyalások az 1,1 milliárd forintos beruházás kivitelezése tárgyában?
4. Miután a megbízást egy, a tenderben részt sem vevő cég nyerte el, hova nyújthatják be kártérítési igényüket a tenderben szabályosan részt vevő cégek? Ez egyébként cégenként 15 és 25 ezer dollár között mozog.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az 5. kérdésemet viszszavonom mint értelmetlent, szubjektívet és csak indulatkeltésre alkalmasat. Köszönöm. (Taps.)
(15.20)
