KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Lehet, hogy nem autózik eleget, mert akár a fővárosban, akár az országutakon autózik, nem úgy néz ki, mintha a recessziótól teljesen kimerült, hosszú autósorok állnának mindenfelé, és elég nagy a forgalom. Tegnap Erdélyből jöttem haza a 4-es úton, és meg kell mondanom, hogy végig zsúfolt volt, annak ellenére, hogy éppen recesszió által sújtott gépjárművezetők ültek minden kocsiban.
Ami a kérdést illeti: a gépjárművel másban vagy másnak okozott kár megtérítését nem lehet a véletlenre bízni, például arra, hogy a károkozó rendelkezik-e megfelelő anyagi háttérrel vagy sem. Ezt a kárközösséget, tehát aki megtéríti ezeket a károkat, a gépjármű-tulajdonosok alkotják, a károkozók miatti terhet a gépjármű-tulajdonosoknak kell viselniük.
A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítási rendszerét 1991. július 1-jétől vezettük be ismét. A szabályozás egyelőre kormányrendeleti szinten van, de tervezzük, hogy a biztosítási törvény keretében, illetőleg azzal egyidőben a jövő évtől törvényerőre emeljük ezt a szabályozást.
1991-ben a Kormány rendeletében meghirdetésre került 1993. január 1-jei hatállyal a bonus-malus rendszer, vagyis az, hogy a másnak kárt nem okozó vezetők díjkedvezményt élveznek, és a károkozók több díjat fizetnek. Összességében a gépjármű-tulajdonosok terhe ettől nem nő, csak eloszlása lesz más: a kárt okozó vezetők többet, a balesetmentes vezetők kevesebbet fizetnek.
(14.30)
Ez ösztönöz a balesetmentes vezetésre, és ami ugyancsak fontos: véget vet annak az össznépi játéknak, hogy a casco-biztosítást büntetés nélkül, egy betétlap átadásával kötelező biztosítási kártérítésként tüntessék fel.
Az elmúlt három évben megsokszorozódott kárkifizetések mögött részben a külföldről behozott roncsautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére történő felújítása állt. Jogos erre az a válasz, hogy fokozott ellenőrzéssel szűrjék ki az ilyen eseteket a biztosítók. Ez részben megtörtént, részben folyamatban van. Minden autó mellé azonban nem állíthatnak ellenőrt. A civilizált országokhoz hasonlóan ezért olyan automatizmusokat kell beépítenünk, amelyek ezeket a nem kívánt jelenségeket visszaszorítják. Ilyen a bonus-malus rendszer, amelynek 1993. január elsejei bevezetését 1991-ben az indokolta, hogy a Kormány úgy vélte – és jogosan vélte –, hogy erre az időpontra – tehát 1993. január elsejére – lesznek olyan bázisadatok a biztosítóknál, amelyek alapján a károkozás egyértelműen regisztrálható, tehát a jól vezetőket, balesetmentesen vezetőket lehet jutalmazni és a rosszul vezetőket lehet nevelni – ha szabad így fogalmaznom.
Ezt a rendszert tehát az 1991. július 1-jén hatályba lépett kormányrendelet hirdette meg. A kormányrendelet meghirdetésekor a biztosítottak széles körű tájékoztatást kaptak arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak szerves része a bonus-malus rendszer.
Képviselő úr első két kérdésére a fentiek alapján a válaszom tehát egyértelműen: nem. Az Állami Biztosítási Felügyelet nem vezet be pótdíjakat. A pótdíjat a Kormány 1991-ben hirdette meg, nem visszamenőleges ezért a szabályozás, hanem éppen előremenőleges volt, ezért fel sem merült az Állami Biztosítási Felügyelet szerepe.
A képviselő úr harmadik kérdésére, mármint arra, hogy a cserbenhagyásos balesetek száma ettől a rendelkezéstől nőni fog-e, ugyancsak nemmel válaszolok. Az elmúlt másfél évben nem nőtt a cserbenhagyásos balesetek száma. A legsúlyosabb szankció egy-egy balesetnél, különösen a nagyobb kárral járó baleseteknél egyébként nem a biztosítási díj növekedése.
A szankció alóli kibúvási szándék persze megjelenik, de ez belügyminiszter kollegám hatáskörébe tartozik, mi ebbéli gondjait ezzel az intézkedéssel növeljük. Azt viszont biztosítjuk, hogy az ismeretlen vagy nem biztosított gépkocsi által okozott személyi sérüléses kárt a biztosítók által összeadott pénzalapból megtérítik.
Tájékoztatom továbbá a tisztelt Házat és a közvéleményt is, hogy a biztosítottak érdekképviseletei maguk kezdeményezték a bonus-malus rendszer bevezetését, mert felismerték ennek az előnyét.
A jövő évi gépjármű-felelősségbiztosítási díj meghirdetésekor most először abban a kényelmes helyzetben voltam – ami egyébként elég ritkán jut ki nekem –, hogy az erre létrehozott egyeztető fórum: tehát a biztosítók, az Állami Biztosítási Felügyelet és a biztosítottak érdekképviselete, mindhárom oldal egyetértett abban, hogy az átlagos, jövő évi díjemelés 14%-os legyen – az infláció alsó határa a következő évben.
Tisztelt Képviselő Úr!
Köszönöm kérdését, és bízom abban, hogy válaszom meggyőzte önt: nem történik törvénysértés, szó sincs visszamenőleges intézkedésről, és nem kificamodott gazdasági, pénzügyi megoldásról van szó, hanem a társadalom érdekeit szolgáló szabályozásról. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
