TOMPA SÁNDOR (MSZP)
TOMPA SÁNDOR (MSZP)
TOMPA SÁNDOR (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Átképzésre vállalkozó munkanélküliek jelezték az alábbi problémát.
Hosszabb idejű átképzés után ismét új határozatot hoznak ügyükben, és így előfordul, hogy amikor még elment átképzésre a munkanélküli, mondjuk két évig részesült volna munkanélküli-járadékban, majd az új határozat meghozatalakor a törvényes lehetőség már – mondjuk –, maradjunk annál a példánál, hogy másfél év lett a jogosultsága. Ekkor természetesen ennek figyelembevételével hozzák az új határozatot. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei példát hoztam, de tájékozódva más megyékben is eléggé bizonytalankodó választ adtak erre a problémára.
Miről van szó? A '91. évi többször módosított IV. törvény foglalkozik a foglalkoztatás elősegítésével és a munkanélküliek ellátási rendszerével. Ennek a 28. és 29. §-a a munkanélküli-járadék folyósításának megszüntetéséről és szüneteltetéséről intézkedik. Nézzük meg a 28. § (1) bekezdését. Azt mondja, hogy "meg kell szüntetni a munkanélküli-járadék folyósítását, ha a munkanélküli olyan képzési lehetőséget fogad el, melynek során a mindenkori minimális bér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül."
Ismerve a '91-es IV. törvény eddigi pályafutását, egyértelműen hátrányos lesz az átképzésben részt vevő munkavállaló számára az új határozat, melyet az átképzés lejárta után hoznak, amennyiben nem tud elhelyezkedni tartósan. A hatás tehát egyértelmű, ezzel sújtja a törvény azt, aki átképzésre vállalkozna, aki tanulni szeretne, így is növelve saját esélyeit a folyamatosan romló munkaerőpiacon.
Nézzük meg, mit mond a 29. §, amely a szüneteltetésről intézkedik. "Szüneteltetni kell a munkanélküli-járadék folyósítását, ha a munkanélküli – csak a c) pontot idézném – előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha szabadságvesztés büntetést pénzbüntetésre átváltoztatás miatt állapították meg." Vagyis például a c) pont szerinti ok szüneteltetést von maga után, így ezek a munkanélküliek relatíve jobban járnak, hiszen számukra elnézőbb a törvény, mivel csak szüneteltetni rendeli a járadék folyósítását, s ezen időt nem számítják a folyósítás időtartamába.
Kérdezem ezek után miniszter urat, helyesnek tartja-e a törvény idézett paragrafusait, illetve ezeknek értelmezését, és hogyan illeszkedik ez a Kormány foglalkoztatási koncepciójába, ha van ilyen?
Mi a célja ennek a módszernek, miért nem támogatják az átképzésre vállalkozókat azzal, hogy a törvény jogbiztonságot nyújt számukra?
Harmadszor pedig, látja-e szükségét az idézett törvényhelyek módosításának, és milyen formában kívánja ezt a munkaügyi kormányzat megtenni?
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
