GADÓ GYÖRGY (SZDSZ)
GADÓ GYÖRGY (SZDSZ)
GADÓ GYÖRGY (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Három mozzanatban szeretném röviden elmondani a véleményemet és javaslatomat.
Az egyik a puszta tényállás. E Házban megkeresett egy újságíró és véleményemet kérte Mónus Áronnak "Összeesküvés a nietzschei birodalom ellen" című könyvéről, amelyet – mint emlékeznek rá – az ügyészség közel egy esztendeje lefoglalt, azzal az alapos gyanúval, hogy ez a mű közösség elleni izgatásra alkalmas, közösséget sérthet.
A szerző ellen ezt követőleg büntetőeljárás is indult, azonban abbamaradt, felfüggesztették, minthogy a szerző – érvényes útiokmányok birtokában – külföldre távozott. Legalábbis ezt az információt kaptam egyenesen erre vonatkozó kérdésemre szeptember 22-én itt, a legfőbb ügyész úrtól.
Amint azonban kiderült, a szerző nem maradt külföldön, mert egyes laptudósítások szerint Hódmezővásárhelyen lakik, sőt nemcsak hogy ott lakik, időnként előadásokat is tart lefoglalt könyvéről, melyekben ezt a könyvet népszerűsíti, sőt a könyvet árusítja is.
Ide tartozik még az, hogy engem – mint hangsúlyozom – az újságíró képviselői minőségemben kérdezett meg. Én magam az ez ügyben inkriminált cikket nem írtam meg, nem én vagyok annak a szerzője, a Délvilág című lapban megjelent közlemény az újságíró műve, nekem meg sem mutatta se a kéziratot, sem a megjelent szöveget. Ennyit a puszta tényállásról.
A dolog jogi vonatkozásáról: a mentelmi bizottság jelentése rámutat, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. §-a és e rendelkezést értelmezőleg az Országgyűlés 1991. december 4-én hozott elvi állásfoglalása szerint, az országgyűlési képviselő bíróság vagy más hatóság előtt, rágalmazás, illetve becsületsértés gyanúja esetén felelősségre vonható, ha a mentelmi jogát az Országgyűlés az adott ügyben felfüggeszti.
Eszerint tehát, vagyis magának a mentelmi bizottságnak a jelentése és értelmezése szerint, nem kell felelősségre vonni, hanem lehet felelősségre vonni, ha a mentelmi jogot felfüggeszti az Országgyűlés. Ez tehát egy feltétel, amit nem köteles az Országgyűlés megvalósítani. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Ezt a jogértelmezést nagyon ajánlom azok figyelmébe, akik abban a felfogásban vannak netalán, hogy itt egyértelműleg és csakis az a jogszerű, ha a mentelmi jogot felfüggesztik.
Emlékeztetek továbbá arra, hogy ugyanez a Mónus Áron már két ízben indított rágalmazási pert ellenem, mindkét esetben a plenáris ülés elé került a kérelem, hogy mentelmi jogomat függesszék fel. Az Országgyűlés e két esetben nem szavazta meg – az itt szükséges kétharmados többséggel – ezt az indítványt, így mentelmi jogomat fenntartotta.
Ez a szituáció semmiben nem különbözik a korábbiaktól, sőt azt lehet mondani, hogy teljesen azonos vele, márcsak amiatt is, mert a szóban forgó újságíró ugyanazt a sajtóközleményt adta el két helyre, korábban a Kurírnak, most pedig a Délvilág című lapnak. (Zaj.)
Arra is felhívnám a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy a képviselőnek képviselői minőségében tett és politikai jellegű, politikai tartalmú kijelentéseire a mentelmi jog kiváltképpen vonatkozik, hiszen az a feladata, hogy a képviselők politikai működését ne lehessen különböző vádaskodásokkal megtámadni.
A mentelmi bizttságnak és a plenáris ülésnek módjában áll, sőt merem állítani, kötelessége is azt mérlegelni, hogy a szóban forgó esetben a kifogásolt megnyilatkozás egyáltalán politikai jellegű, politikai tartalmú-e, vagy pedig valami egyéb tartalma van. Itt tehát nem az a feladat, hogy az Országgyűlés a bíróság helyett eldöntse, vajon a szóban forgó inkriminált állítás igaz-e vagy sem, ez a bíróságra tartozik. Az viszont… (Zaj a kormánypártok soraiban.) … bocsánat, ha zavarok esetleg! (Zaj.)
