TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke:
TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke:
TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság október 28-án tárgyalta meg a szóban forgó interpellációt. Először is elnézést szeretnék kérni Vass István képviselőtársamtól, hogy ez ilyen hosszú ideig elhúzódott, de talán mentségére legyen mondva a gazdasági bizottságnak, hogy a Munka Törvénykönyvében – amelyet ez év áprilisában fogadtunk el, és amelyben hatáskörrel kijelölt bizottság volt a gazdasági bizottság – a kérdést rendezni tudtuk.
Az interpelláló képviselő úr nehezményezte ebben az interpellációban, hogy a vállalati vezetők nemegyszer nem tájékoztatják kellőképpen a dolgozókat az átalakulással kapcsolatos elképzelésekről, továbbá a privatizációs tervekről, különös tekintettel arra, hogy az milyen formában érinti a dolgozókat.
Az interpellációban a következő kérések és kérdések merültek fel:
1. A Kormány módosítsa a 119/1991. (IX.12.) számú kormányrendeletét, amely előírja ugyan a tájékoztatást, de mindjárt benne is foglaltatik, hogy ennek elmaradása esetén végrehajtható az átalakulás és a privatizáció. Maga a tájékoztatás elmaradása tehát e szerint a kormányrendelet szerint nem feltétele az átalakulásnak és a privatizációnak.
A következő ilyen kérés volt: mikor lesznek személyre kiszabható, jelentős, visszatartó erejű büntetések a szabálysértéseket elkövető munkahelyi vezetőkkel szemben.
A következő, talán harmadik kérdés – bár több is volt, de ezeket emeltük ki: mennyiben kíván a Kormány együttműködni a munkahelyi rendszerváltás érdekében a szakszervezetekkel?
A képviselő úr két vállalati példát is felsorolt, amelyek szerint nem megfelelően alakult a privatizáció tekintetében a dolgozók tájékoztatása.
Az interpellációra dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válaszolt, és ezt – mint ahogy az elnök úr is tájékoztatta a tisztelt Házat – sem a Ház, sem az interpelláló képviselő nem fogadta el. Az interpellációra adott új választ az Állami Vagyonügynökség, valamint a Munkaügyi Minisztérium írásos anyagai képezték, amit a bizottság ülésén dr. Herczog László helyettes államtitkár úr szóban is kiegészített.
(15.00)
A lényege, hogy az 1992. évben elfogadott Munka Törvénykönyv 65. és 67. §-ában meghatározottak szerint a munkaadó köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltató intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.
Ennek szankciója is van, a Munka Törvénykönyve 67. §-a azt mondja ki, hogy visszahivatkozva a 65. § (1) (3) bekezdésében foglaltakat sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat.
Ennek megfelelően, miután a Munka Törvénykönyve ez év július 1-jén hatályba lépett, a Kormány a 119/1991. kormányrendeletet, tehát amelyet képviselőtársam bírált, és amely nem volt kielégítő a számára, hatályon kívül helyezte, hiszen a Munka Törvénykönyve ezt most már megnyugtatóan szabályozza.
A szóban forgó interpelláció tehát elősegítette a korábbinál magasabb rendű, olyan törvényi szintű szabályozás születését, amely minden tekintetben megnyugtató védelmet biztosít a dolgozók számára. A szóban is kiegészített új választ, amelynek lényege, hogy a törvényes védelem ma már egyértelműen biztosított a dolgozók részére, a gazdasági bizottság egyhangúlag elfogadta.
Ezzel összhangban kéri a tisztelt Országgyűlést és a képviselőtársamat, hogy ezt a jelentést fogadja el. Köszönöm. (Szórványos taps.)
