BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Salgótarjánban valóban felháborító dolog történt. Felháborító az is, és még inkább aggasztó, hogy információim szerint közelebb a 15, mint 20 életévhez tartozó fiatalemberek követték el mindazt, amit elkövettek. Nem tudok és nem is óhajtok ezzel a kérdéssel részletesebben foglalkozni itt, nem vagyok rendőr. A nyomozás olyan kezdeti stádiumban van, hogy nyilvánvalóan erre vonatkozóan a megfelelő információkat a rendőrség akkor, amikor annak ideje eljön, megadja! Eddig még mindig megadta!
A másik: én úgy hiszem, a képviselő úr figyelmét fel kell hívni arra – és általában is fel kell hívni arra –: rendőrtisztet minősíteni, aki nincs itt a teremben és nincs abban a helyzetben, hogy válaszoljon, nem tartozik az olyan allűrök közé, amelyek különösen követendők lennének.
Végül arra, ami elhangzott, épp Budapest rendőrfőkapitányának tájékoztatása alapján adom a választ. A rendőrség semmiféle skinheadeket nem biztosított – a rendőrség helyszíneket, területeket és vonulásokat biztosított annak érdekében, hogy problémák ne legyenek!
A VIII. kerületet nem lepték el skinheadek, a Kerepesi temetőhöz a Fiumei úton jutottak el, és a főkapitányhoz egyetlen olyan jelentés nem érkezett, hogy ez alkalommal valakibe belekötöttek volna. Amennyiben képviselő úr tényszerűen ezt cáfolni tudja, akkor kérem, hogy tegyen feljelentést, vagy tegyen az, akit valóban sérelem ért.
Későbbiek során a skinheadek közül – mivel figyelmeztetés két főnek nem használt – kettőt előállítottak.
Tájékoztatási tilalmat október 23-án, meg egyáltalán semmiféle tájékoztatási tilalmat azóta a budapesti rendőrfőkapitány nem rendelt el. A VIII. kerületi rendőr-főkapitányság ügyeletes tisztje nem adott telefonon információt 23-án este Horváth képviselő úrnak, mert általában nem adnak ilyen természetű információt, bármilyen név alatt bejelentkezhető személynek, hisz telefonon keresztül azt tisztázni, hogy képviselő-e az érdeklődő, nem lehet.
(14.20)
Szolgálat ellátásával kapcsolatban egyébként sem adnak telefonon ilyen természetű információt.
Ami a sajtóban megjelent és nyilván ehhez is kapcsolódó tájékoztatási tilalmat illeti, szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, nem először került olyan helyzetbe a rendőrség, és nemcsak a rendőrség, a közigazgatásra is érvényes, hogy újságírói kérdések olyan gyakorlatlan válaszadóra zúdultak, hogy a válasz rossz volt, túllépte illetékességi körét, olyan kérdésben kényszerült válaszra rendőrtiszt, amelynek összefüggéseit nem ismerte, és ebből számtalan félreértés adódott.
Én magam szeptemberben is – és nem először – tartottam értekezletet, ahol nagy nyomatékkal és szigorral – ha szabad így fogalmaznom – hívtam fel a rendőri vezetők figyelmét, hogy teremtsenek rendet a sajtóval való közlések terén. Ennek megfelelően Budapest rendőrfőkapitánya nem tiltotta meg a tájékoztatást, de elrendelte, aki a rendőrség ügyeiről, szervezeti rendjéről tájékoztatást óhajt adni a sajtónak, az előtte hozzá jelentse be. Ez a világon mindenhol a legtermészetesebb dolog. Én magam száz százalékig egyetértek azzal, hogy ez így legyen.
Meg kell mondjam, sajnálatos módon nem első vonalbeli újságírók úgyis lecsapnak minden olyan rendőrtisztre, aki fegyelmi úton eltávolításra kerül, vagy egyéb okból megválik a rendőrségtől, és elképesztő dolgok jelennek meg nyilatkozat formájában, ami – úgy érzem – már szégyenletes, önmagára adó főszerkesztő nem engedne közzétenni. Csemegének legyen elég. Számtalan esetben fordult elő, hogy nem megfelelően fogalmazó rendőrtiszt, de köztisztviselő is utólag azzal védekezett, hogy nem ezt mondta az újságírónak. Azt hiszem, teljesen világos, hogy ezekben a kérdésekben rendet kell teremteni. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
