SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos, szomorú tapasztalatom, hogy minden erőfeszítésünk ellenére is kevés az a tájékoztatás, információ, amely a gazdasági kényszer követelte változásokat a kor technikájának és a piacgazdálkodás követelményének megfelelő átalakulásokat az érintett közösségek felé közvetíti.
Ezért fordulhat elő az, hogy egyesek még mindig tájékozatlanok, és félelemmel néznek a szükséges változások elé. Két éve folynak az előkészületek a MÁV-tól leválasztható tevékenységek meghatározására. Azon tevékenységekre, amelyekben – mint a többi európai országban is egyértelműen bizonyították – piaci viszonyok között hatékonyabban tudják tevékenységüket végezni.
Az egyes ipari, kereskedelmi tevékenységek társaságba vitele azonban csak szigorú feltételek mellett, a kezdeti működőképességük biztosítása mellett lehetséges. Egyik ilyen feltétel a forgótőke biztosítása. Nem titok az sem, hogy pont ennek hiánya miatt megy a szükségesnél lassabban ez az átalakulási folyamat. A második kérdésre válaszom tehát: a forgótőke biztosítása az átalakulás alapfeltétele.
Az első kérdés a rendelésállomány volt. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy 1992-ben a költségvetés 2,6 milliárd forinttal, míg 1993-ban várhatóan – ha a tisztelt Ház ezt megszavazza – 4,5 milliárd forinttal fogja támogatni a vasút fejlesztési terveit. A termelői és fogyasztói ártámogatás az idei 7,7 milliárd forinttal szemben 10 milliárd forintra van 1993-ban tervezve.
Ezenkívül koncessziós munkákkal, hitelek felvételével várhatóan az építési, villamosfelsővezeték-építési, pályaépítési, valamint járműjavítási munkákra mintegy 6 millárd forint felhasználásával számolhatunk.
És végül bízom abban, hogy az a rohamos áruszállítási teljesítménycsökkenés, amely 1991-et és '92-t jellemezte, nem folytatódik 1993-ban. És így az áruszállítási bevételek csekély vagy enyhe növekedése mellett az üzemeltetésre nagyobb bevétel fog jutni.
Mindezek arra mutatnak, hogy az 1992. évi rendelésállománynál lényegesen magasabb rendelésállomány kiadására lesz lehetősége a Magyar Államvasutaknak. Azonban ezt csak műszakilag kifogástalan munkát végző és árban is versenyképes társaságoknak, vállalatoknak lehet kiadni. Tehát ezeknek a helyzete lesz kedvezőbb.
Én, személyesen is ismerve a MÁV több üzemének kollektíváját, biztos vagyok benne és tudom, hogy ezt a kínálkozó lehetőséget ezek az üzemek fogják megkapni, fogják megszerezni a munkát, és megfelelő műszaki színvonalon fogják elvégezni.
A harmadik kérdésre, a szociális és jóléti ellátásra. A régmúlttól eltérően szerencsére ezen a területen az országban szinte azt lehet mondani, azonos színvonalon biztosítja az állam a szociális és jóléti ellátást. Nem úgy, mint volt még a háború előtt tulajdonképpen, hogy a vasutak, a posta és egy-két ilyen állami intézmény lényegesen többet tudott adni.
(14.30)
Az, amivel a MÁV többet ad – a vasúti szabadjeggyel, a vasúti egészségügy ellátásával –, erre továbbra is lehetőséget kapnak a társasággá alakuló vállalkozásokban dolgozók, és mindazon helyeken, ahol több mint 50%-os a MÁV részesedése – és mivel mindenütt így van tervezve –, a jövőre nézve is a vasúti szabadjegyet mind a dolgozók, mind családtagjaik megkapják, és megkapják a lehetőséget a vasútegészségügy-szolgáltatás igénybevételére is.
Kérem önt és a tisztelt Házat a kérdésre adott válaszom elfogadására. (Taps.)
