HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr, a szót! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 8019-es számon módosító javaslatokat nyújtottam be a Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz. Ezek a módosító javaslatok a kisebbségi törvény, a kisebbségi önszerveződés támogatására, a kisebbségi törvényben szereplő kulturális autonómia és politikai érdek-képviseleti rendszer felállításához és működtetéséhez szükséges anyagi garanciákat próbálnák meg a törvényben megjeleníteni.
Jól tudjuk mindannyian, hogy a Köztársaság történelmi jelentőségű lehetőség előtt áll azzal, hogy nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt kíván életbe lépteni. Történelmi jelentőségű akkor is, ha rosszat, akkor is, ha jót. Ha rossz törvényt fogad el a Parlament, akkor nem kell költségvetést tervezni. Ha viszont kisebbségbarát törvényt akar elfogadni, akkor nem veszélyeztetheti annak végrehajtását azzal, hogy nem tervez be e célra megfelelő és szükséges keretösszeget.
Alkotmánysértő és a Parlament tekintélyére nézve megalázó, hogy költségvetési garanciák nélkül, költségvetési garanciák hiánya miatt hatálytalanítódna a kisebbségi törvény. Úgy gondolom, mindannyian egyetértünk azzal, hogy a törvény életbelépése esetén a kisebbségi jogok gyakorolhatósága, érvényesülése a Magyar Köztársaság alapvető érdeke.
A költségvetési előirányzatban a helyi kisebbségi önkormányzatok létrehozására 100, az országos kisebbségi önkormányzatok létrehozására 4,8 millió forint szerepel.
(16.40)
Ez az összeg, ez az előterjesztett összeg rendkívül alacsony, rendkívül elfogadhatatlan, és ezt próbálja meg módosító javaslatom kiegészíteni a szükséges és általunk elfogadható összegre, egymilliárd forintra. Az Alkotmányban 2 éve szerepel, és büszkék vagyunk rá, hogy a hazai nemzetiségeknek joguk van helyi és országos önkormányzatokat létrehozni, többször elmondtuk, hogy A nemzeti megújhodás programjában több mint két éve szerepel az, hogy Magyarországon az aktív kisebbségvédelem talaján állva politikai érdekképviselethez joguk van kisebbségeinknek, de sem törvényt nem sikerült még alkotni, sem pedig egyetlenegyszer sem sikerült még sem tavaly, sem tavalyelőtt érvényesíteni ezeket az igényeket a Köztársaság költségvetési törvényében.
Az előterjesztésben szerepel a nemzeti és etnikai kisebbségek részére 220 millió forint. Gondolom, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására szolgál, tavaly is ugyanennyi volt az elfogadott összeg. Úgy gondoljuk, hogy ez is rendkívüli módon alacsony, éppen azért, mert ha figyelembe vesszük azt, hogy ez az egyik legalapvetőbb emberi és alkotmányos jog, az egyesülési jog, ráadásul a kisebbségek számára, a kisebbségi törvény híján szinte az egyetlen lehetőség a politikai jogok gyakorlására, akkor kiderül, hogy rendkívül kevés, és folytatnám tovább még az érvelést azzal, hogy az egyesületek elsőrendű gyakorlati keretei a kisebbségi kultúra és identitás védelmének és kiteljesítésének, a kisebbségi civil társadalom kifejlődésének.
A költségvetési támogatás elsorvasztása esetén a Parlament honos kisebbségeinket, akik államalkotó tényezők, fosztja meg a politikai jogok gyakorlásától. Példaként szeretném említeni a hazai cigányság önszerveződését, amely az elmúlt 3 évben óriási fejlődésen ment keresztül. Hiteles szervezetek, politikusok nőtték ki magukat, s ez teljesítőképességet, élniakarást, szervezettséget és hitelességet jelent. Esélyt a jövőnek.
Ezt a fejlődést nem szabad elbagatellizálni, felszámolni pedig egyenesen káros. Körülbelül 800 településen működik Magyarországon valamely etnikum egyesülete, szervezete, egy települési szervezet működőképességének biztosítására számításaink szerint 6-700 ezer forintra van szükség minimálisan. Mindezek alapján szeretnénk fölemelni ezt a keretösszeget 220 millióról 500 millió forintra. Ezek sokak számára úgy tűnnek, hogy micsoda hatalmas összegek, micsoda hatalmas kiadások a nemzetiségek részére. Úgy gondoljuk, hogy ezek befektetések a jövő számára.
A Parlament emberi jogi bizottságának tagjaként tapasztaltam, hogy előszeretettel támogatja meg a kulturális szervezeteket az etnikai hivatal a politikai önszerveződések kárára. Ezt a jelenséget megpróbáltuk egy javaslattal kiiktatni, mégpedig több szempontból is indokolt lenne a kulturális kisebbségi szervezeteket a kulturális tárcánál egy erre a célra elkülönített keretösszegből megtámogatni, és erre 100 millió forintot a kulturális tárcánál nemzeti és etnikai kisebbségi feladatok céljaira szeretnénk előirányozni.
Az etnikai, oktatási, kulturális és humán szolgáltató tevékenységet vállaló etnikai kisebbségi szervezetek támogatását indokolt az illetékes tárca e célra elkülönített, és e javaslatban megemelt keretösszeggel finanszírozni. Ezen szervezetek kezdeményezéseinek elsősorban szakmai és nem politikai elbírálás alá kellene esniük. Ugyanakkor el kell kerülni azt a politikai manipulációt, hogy a kisebbségi kulturális, művészeti rendezvények megtámogatása az etnikumok politikai önszerveződésének árán és kárára történjen.
Az alapokhoz és a különféle alapítványokhoz egy módosító javaslatot terjesztettem be, a Testvériség, cigányok vállalkozási alapítványának támogatására.
Néhány érvet szeretnék elmondani ezzel kapcsolatosan. Vitakérdés általában, lehetséges-e speciálisan egy kisebbségre mondjuk a pozitív diszkriminációt alkalmazni. Azt hiszem, az érvelésemben meg fogom győzni önöket, hogy lehetséges és fontos. A cigányság 60-80-90%-ának munkanélkülivé válása nem foglalkoztatási, hanem politikai kérdés. A foglalkoztatási krízis a cigány etnikum teljes jogfosztását testesíti meg szerintünk a társadalmi munkamegosztásban a megélhetéshez, az élethez való jogában.
Azt javaslom, hogy a Parlament a cigányság munkanélkülivé válásának kérdését ebben az összefüggésben vizsgálja. A kormányzatilag kialakított különféle lehetőségek – E-hitel, privatizációs kölcsönök, alapítványok, az átképzés és képzés rendszere stb. – a cigány rászorulók tömegei számára hozzáférhetetlenek. Ugyanakkor a cigányság elnyomorodása, szociális elnyomorodása a többség szemében megerősíti az eddigi előítéleteket, sőt újabb előítéleteket vált ki. Vagyis a cigányság teljes elszegényedése faji előítéletességgé alakul. Ezért a legsúlyosabb politikai kérdés, hogy a cigányságnak ebben a helyzetben van-e kapaszkodója, kap-e társadalmi, politikai segítséget? Az alapítványt, hasonlóan a Gandhi Alapítványhoz, cigány értelmiségiek és nem cigány szakemberek hozták létre. Több mint 300 közösségi vállalkozásról van tudomásunk, amelyek szakszerű beindítása többezer munka és jövedelem nélküli ember megélhetését biztosítaná.
Nyilvánvaló, hogy a javasolt egymilliárd forint a költségvetés számára nem kiadás, hanem befektetés. Olyan befektetés, amely többszörösen megtérül munkanélküli-segélyek megtakarításában, egész települések, régiók foglalkozási gondjainak enyhítésében, a legnagyobb érték, az ember megőrzésében, a nemzeti jövedelem gyarapításában.
S mint ahogy szükséges a cigány kisebbségi oktatás területén való költségvetési támogatás, ugyanúgy feltétlenül szükségesnek tartom a foglalkoztatás területén való gyors és pozitív beavatkozást.
A 8019-es számú módosító indítványban a 2. pontban szereplő módosító javaslat úgy szól, hogy az Amaro Drom roma kulturális alapítvány részére 100 millió forintot különítsen el a Parlament. Érvelésem pedig az, hogy a cigányság valós helyzetéről, annak valódi okairól a többség szinte semmit sem tud, vagy csak rosszat. Sajnos ugyanez érvényes a cigányságra is.
Mindennek következményei tetten érhetők a cigányellenes indulatok elszabadulásában is. Az alapítvány az egyetemes kultúra részét képező roma kultúra értékeinek felkutatására, megismertetésére vállalkozott. Lapot ad ki – Amaro Drom –, amely állami támogatással, kéthetente, színes, színvonalas formában jelenik meg, kulturális közéleti, szolgáltató magazinként működik.
Az állami támogatás megemelésével a lap heti rendszerességgel jelenne meg, csak így érhető el, hogy az olvasót friss információkkal lássák el. A lapkiadáson kívül lehetőség kínálkozik művészeti albumok, folklorisztikai kutatások, zenei művek, valamint kulturális rendezvények megtámogatására is.
Még egy módosító javaslat tartozik ehhez a csomaghoz, ez pedig a cigány etnikum kulturális alapintézményeinek fölállítására tenne javaslatot a költségvetés által. Az indoklásomban felsorolom azokat a kisebbségi kulturális intézményeket, amelyek meghatározóak egy kisebbségi identitás megőrzésében, az önbecsülés kialakításában, de ugyanilyen nagy szerepe lehet a társadalmi előítéletek lebontásában is.
A különféle kulturális intézmények egy népcsoport társadalmi léte és presztizse szempontjából nélkülözhetetlenek. A cigány értelmiség az elmúlt 20 évben számtalanszor megfogalmazta ezen intézmények felállításának szükségességét, követelményeit. Éppen ezért várható, hogy a kisebbségi törvény elfogadása, illetve hatálybalépése után a cigányság rövid időn belül élni kíván a kulturális autonómiához fűződő közösségi jogaival. E jog gyakorolhatóságát nem akadályozhatja meg egy hibás, vagy egy kisebbségellenes költségvetési koncepció.
Ezért javaslom, hogy az általam vázolt eshetőséggel számolva a Parlament tervezzen a fenti célokra.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Kérem, vegyék figyelembe szempontjaimat, érveimet, és támogassák lehetőség szerint a módosító javaslatokban foglalt törekvéseket. Köszönöm. (Taps.)
