VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány szót szeretnék szólni, röviden összegezve a FIDESZ által beadott módosító indítványok tartalmi elemeit.
A FIDESZ módosító indítványait még nagyobb csoportra lehetne bontani.
Továbbra is úgy ítéljük meg, hogy egyik legfontosabb kitörési pont lehet egy recesszióban lévő gazdaságban, ha egy lineárisan csökkenő költségvetés valamilyen módon az oktatást preferálja, az oktatási ágazatnak ad valamilyen módon többlettámogatást. Ezért módosító indítványaink egyik része az oktatás finanszírozásának bővítésére tesz javaslatot.
Másik ilyen nagyobb csoportnak, a munkanélküliség problémájának kezelését, az aktív foglalkoztatáspolitika megvalósítását kívánta befolyásolni, módosítani. Erről a délelőtt folyamán Mádi László képviselőtársam már bővebben szólt.
A harmadik, nagyobb indítványcsomagunk az önkormányzatok támogatására, az önkormányzati finanszírozás módosítására vonatkozik. Erről is volt már részben szó, több képviselőnk adott be ehhez módosító indítványt.
Ehhez tartozik, nem szigorúbban vett értelemben is, az szja-megosztás kérdése, ahol a FIDESZ egy 46:54%-os módosításra tett javaslatot. Bár mi továbbra is kívánatosnak tartanánk, ha fele-fele részben kerülne megosztásra a személyi jövedelemadóból befolyó bevétel. De úgy ítéljük meg – és kompromisszumkészségünkről teszünk tanúságot akkor, amikor csak 46%-ot javasolunk a Kormány részére –, úgy ítéljük meg, hogy ez a hányad biztosítaná a központi költségvetési szervekével közel azonos mértékű intézményi működési kiadások finanszírozhatóságát. Tehát nem valamiféle számmisztikáról van szó a 46% esetében. Aki utánaszámol, hogy a központi költségvetési szervek támogatása mennyivel növekszik ezen a területen, akkor körülbelül hasonló arányokra fog jutni, mint mi.
És hát idetartozik még a Frajna Imre által beadott módosítás is a bölcsődei normatívák támogatásáról. Ezt tavaly is beadtuk, nem talált, csak részben talált meghallgatásra. Hát reméljük, hogy idén ez több sikerrel jár.
És volt még egy nagyobb módosító csomagnak nevezhető rész, ez az ifjúságpolitikai részre vonatkozik, erről Szelényi Zsuzsa már bővebben szólt előttem.
Három területet hadd emeljek még ki a módosító csomagunkból. Ennek egyik része a környezetvédelmi módosító indítványok, erről Pap János fog majd később beszélni.
Egy módosítási rész vonatkozik a minisztériumi jóléti intézmények, üdülők felülvizsgálatára, és a bevételi–kiadási oldal tisztázandóságára. Hát sajnos, itt nem találtunk igazán támogatásra, bár kívánatosnak tartanánk, hogyha egy ilyen két éve húzódó kincstári törvény vagy kincstári törvénytervezet már '93-ban majd a Parlament elé kerülne.
(17.10)
Egyébként a költségvetési bizottság nagyon rugalmasan, főképp a minisztériumi üdülőkre vonatkozó javaslatainkat nagyobb részben támogatta.
És volt egy módosító rész, ami inkább ilyen szövegpontosító, módosító vagy technikainak nevezhető módosító indítványokat tartalmazott, bár volt ezek között is olyan, amely csak látszólagosan technikai módosítás: például egy ilyen módosító indítvány a hitelkonszolidációs rendszerre vonatkozó módosító javaslatunk. Mi úgy ítéljük meg, hogy a törvényjavaslat nem precízen, nem pontosan fogalmazza meg, hogy mi a szándék ezzel. Gyakorlatilag korlátlan mértékű felhatalmazást adna az Országgyűlés a pénzügyminiszter számára; a hitelkonszolidációs rendszer érdekében mindenféle állampapírok kibocsátására – ha jól emlékszem. Mi javasoljuk, hogy ez csak akkor kerüljön majd az Országgyűlés elé, ha ennek egy konkrét, kidolgozott formája a Parlament elé kerül. A tényleges forma ismerete nélkül nem tudjuk támogatni egyelőre ennek a bevezetését.
Szólni szeretnék még néhány szót az államigazgatási rendszer, a kormányzati rendszer és a hivatali apparátusra vonatkozó módosító csomagjainkról.
Itt néhány hivatalnak a karcsúsításáról, megszüntetéséről van szó. Hadd emeljem ki ezek közül először a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát – akinek, sajnos, a képviselője most nincs jelen, de bizonyára még valamikor módot talál arra, hogy ezeket az érveinket vagy javaslatunkat valamilyen módon megvitassuk. Mi úgy ítéljük meg – és ezt az elképzelésünket 1990 óta fenntartjuk –, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát egy eleve hibás koncepció alapján hozták létre. Úgy véljük, hogy a külgazdasági kapcsolatok koordinálását és a külkereskedelem feltételeinek alakítását nem célszerű a hazai gazdasági folyamatoktól, a termelés és a kereskedelem alakításától külön kezelni. Ezért mi a javaslatunkban arra teszünk kísérletet, hogy az NGKM funkciói részben – kisebb részben – a Pénzügyminisztérium, részben a Külügyminisztérium és túlnyomó részben pedig az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe, profiljába kerüljenek.
A gazdaságdiplomácia a Külügyminisztérium, a külkereskedelem szabályozásával kapcsolatos feladatok, valamint a jelenleg az NGKM alá tartozó alapok pedig az IKM kezelésébe kerülhetnének; ezért annak a két alapnak a kezelésére is módosító indítványt nyújtottunk be.
Egyébként – hadd tegyem hozzá – ismerem néhány kormánytagnak a véleményét is ebben a kérdésben; hát, nem áll olyan messze a FIDESZ véleményétől, gyakorlatilag csak időbeli különbség van ebben a megítélésben, hiszen én ismerek olyan kormányvéleményt, amely azt mondja, hogy ez egy hosszú távon megvalósítható átalakítás lenne, míg a FIDESZ véleménye szerint erre rövidebb távon is lehetőség van.
Külön ki kell térni az 1,9 milliárd forintos költségvetési előirányzattal rendelkező külkereskedelmi képviseletek kérdésére. Ezek fenntartását mi javasoljuk; érdekeltségi alapon történő – és ez, hozzáteszem, a nemzetközi gyakorlatnak is megfelel – átszervezését már 1990 nyarától meg kellett volna tenni. Teljesen indokolatlan, hogy egy vállalkozói alapon megvalósítható külkereskedelmi tevékenységet miért kell állami pénzekből finanszírozni. Ehhez hozzáteszem még, hogy különösen akkor, amikor a Külügyminisztérium által fenntartott külképviseletek jövő évre tervezett költségvetési előirányzata 6,8 milliárd forint.
És hadd térjek ki Bogár László államtitkár úrnak egy véleményére; ő a Figyelőnek a legutóbbi számában, ugye, azt mondja, hogy végül is nem célszerű most az NGKM-nek ezt a fajta módosítását megvalósítani, egyébként is egy sikeres ágazatot irányít ez a tárca. Hát, ebben is azért némi véleménykülönbség van, úgy érzem, köztünk és a minisztérium képviselői között; nem feltétlen kell összefüggést találni, egy egyenes, szoros összefüggést találni a minisztérium tevékenysége és a külgazdasági sikerek között, hiszen egy recesszióban lévő gazdaságban az valószínű, természetes, hogy ha nincs hazai kereslet, akkor növekedni fog valamilyen mértékben az export. Egyébként a legutóbbi jelek, hát, ennek a sikernek néminemű cáfolatát is mutatják.
Van olyan hivatal, amelyet költségvetési támogatás növelésben kívánnánk részesíteni, és meglepő módon – sokak számára meglepő módon – például a Világkiállítási Programiroda is ezek közé tartozik. Ez csak az első pillanatban lenne egy költségvetési támogatást növelő módosító indítvány, ugyanis úgy gondoljuk, hogy a Világkiállítási Programiroda támogatását, bár valóban némineműleg fel kell emelni, de gyakorlatilag a költségvetési támogatás nagy részét egy zárolt alapba célszerű fektetni. Úgy véljük, hogy egy 250 millió forintos támogatás elegendő, ebből 50 millió forint bérkiadásokra, működési költségre fordítható, míg egy 200 millió forintos céltartalékot kell képezni, és ehhez az összeghez csak a banki letéti igazolással ellátott befektetési részvétel arányában lehetne hozzáférni. Ugye, a világkiállítás támogatásakor azok az érvek hangzottak el, hogy ez egy vállalkozási alapon megvalósítható világkiállítás lenne – vagy kiállítás –, minél kevesebb állami ráfordítással. Nos, a mi céltartalékképzésünk ehhez kívánna valamilyen módon segítséget nyújtani.
Ugyancsak ezek közé az intézmények közé tartozik az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Irodának a megszüntetésére tett javaslatunk. A javaslat némineműleg ellentmond azoknak a tendenciáknak, amelyek Nyugat-Európában vannak; sok helyen van ilyen, hasonló jellegű, a magyar Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Irodához hasonló jellegű iroda, kormányszervek mellett, viszont mi mégis úgy ítéljük meg, hogy ennek az irodának jelenleg két olyan funkciója van, ami ellátható teljesen más költségvetési forrásból is.
Egyik ilyen feladat az állami koordinációs, közvetítő és programalkotó szerep, amit az Iroda végez; mi úgy gondoljuk, hogy a feladatnak ezt a részét az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban létrehozott főosztály kiválóan meg tudná valósítani.
Az Iroda másik feladata a tájékoztató és – tágabban – a vállalkozást segítő infrastruktúra kiépítését támogató tevékenység. Nos, úgy ítélem meg, aki megnézi a beterjesztett költségvetési törvényjavaslatban szereplő támogatás nagyságrendjét, az 5 millió forintot, aminek nagyobbik része – hozzáteszem – itt is szintén bérkiadásokra és tb.-kiadásokra menne el; ebből a pénzből igazán ezt a tevékenységet nem lehet megvalósítani és ellátni. Úgy véljük ezért, hogy ezt a részét a feladatnak vállalkozói kamarákra és vállalkozássegítő alapítványokra lehetne bízni. Ezért tehát javaslatot teszünk ennek az Irodának a megszüntetésére.
Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a Hadiipari Hivatalnak a tevékenysége, amelyet nem tartunk célszerűnek külön hivatalként kezelni; ezt a munkát a Honvédelmi Minisztériumban egy osztály kényelmesen el tudja végezni.
És hát, a végére hagytam a FIDESZ régi kedvencét, a Magyar Űrutazási Irodát, amely megint szerepel a '93-as törvényjavaslatban; 75 millió forintot irányzott rá elő a költségvetés. No, én úgy hiszem, hogy az összeg nincs összhangban azzal az űrkutatási, űrutazási tevékenységgel, amelyet jelenleg ma Magyarország végez. Bár valóban fáj a szívünk, hogy a magyar NASA-t ilyen módon meg kell szüntetni. Belátom azt is, hogy a költségvetés egészéhez képest a kiadás, az elenyésző és csekély, de úgy ítéljük meg, hogy ezeket a feladatokat a Magyar Tudományos Akadémia vagy a kutatóintézetek el tudják látni.
Kérem tehát képviselőtársaimat, hogy módosító indítványainkat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)
