BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Némileg bővített változatban előadott kérdésre kell válaszolnom.
Először talán arra, ami ténylegesen választ igényel: volt-e más emlékező gyűlés bejelentve október 23-ára a Kossuth térre? Október 23-ára a Nemzeti Társaság 100 főben megjelölt létszámmal emlékezést, tehát gyűlést jelentett be a Kossuth térre. Ez az egy. Tehát igen. A Nemzeti Társaság mint társadalmi szervezet 1991. XII. 14-én került bejegyzésre, V. kerület, Eötvös utca 10. szám a székhelye.
Én úgy gondolom, jogos az az igény, hogy felhívjam a tisztelt Ház figyelmét arra, akik eddig nem tették volna meg – most 10 nap után már –, elolvassák, felelevenítsék vagy éppen megismerkedjenek az egyesülési jogról szóló 89. évi II. törvénnyel. Hozzá kell tennem, az sem árt, ha a III. törvénnyel, a 89. évi III. törvénnyel, amelyik a gyülekezési jogról szól, ha valaki megismerkedik és azt felfrissíti.
Azért, hogy a választ rövidre vegyem: ez a bizonyos II. törvény egy demokratikus vívmány volt '89-ben, amelyik a belügyminiszter felügyelete alól kivette az egyesüléseket és az ügyészség felügyelete alá helyezte. Nevezetesen ennek a 14. §-a: Az ügyészség az irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol az ilyen szervezetek felett. Vagy a 16. §-a: A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése stb. stb., nem kívánom részletezni.
Én tulajdonképpen végső eszközként utalok arra, hogy az a rengeteg megszólítás, amit én ilyen-olyan tárgykörben e témával kapcsolatban kapok, úgy hiszem, indokolttá teszi ezeknek a törvényi szabályozásoknak a megismerését vagy felelevenítését.
(14.20)
Ez a nemzeti társaság tehát – döntsük el – törvényes vagy nem törvényes szervezet? Aki nem törvényes működéséről tud, az ügyészségnek bejelentést tehet és az ügyészség a maga felügyeleti jogkörében megteheti azt, amit az egyesülésről szóló törvény szabályoz.
Amíg a társaság bejegyzett, addig legális szervezet, és ha a legális szervezet a határidőben jelent be valamit, demonstrációt, tüntetést vagy ehhez hasonlót, egyébként zárójelben megjegyzem: több ilyen szervezet van, rendszeresen bejelentenek, a résztvevők száma 30 fő meg 20 fő, ennél mindig sokkal nagyobb számot jelentenek be, nem kívánom részletezni, hogy miért és hogyan. Ezt csak arra mondom, a ki nem mondott kérdésre azért mondom válaszul, mert "ebben az esetben a rendőrségnek ugyan már mit kellett volna tenni"-féle kérdésre is választ adjak, ha ilyen szervezetek vagy annak ilyen irányú kezdeményezését rendőrségi belügynek kezel.
A továbbiakban a baloldali veszélyről kérdezett képviselő úr vagy ezzel kapcsolatosan elmondott véleményemről:
Ha én jól olvasom az ön írásban beadott kérdését, azt kívánja tőlem, hogy a tényekről adjak tájékoztatást. Ha a tényekről tájékoztatást kell adnom, akkor arról kell informálnom a tisztelt Házat, hogy bűnvádi eljárás jelenleg nem folyik, nyílt nyomozás sem folyik, egyéb irányokban hogy mi módon teljesíti az erre hivatott szervezet a nemzet biztonságával összefüggő kötelezettségét, az az általános nemzetközi normáknak megfelelően történik és úgy vélem, részemről részletesebb ismertetést nem igényelhet senki.
Ha potenciális veszélyről van szó, aminek értelmében én ezt használtam a televízió műsorában, aminek megmondom őszintén, nem különösebben örülök, hogy televíziós nyilatkozatra kell válaszolnom a tisztelt Ház előtt, akkor azt kell mondanom:
Aki a megelőző négy és fél évtizedet ismeri, aki annak belső természetét ismeri, aki a rendszerváltozás során kialakult folyamatokat részletesen elemzi, nem juthat más következtetésre, mint pozícióikat illetően, anyagi hátterüket illetően a szélsőbaloldali veszély potenciálisan nagyobb, mint a szélsőjobboldali. Ezt mondtam.
És egyben azt is mondtam minden alkalommal, és ezt különösen szeretném hangsúlyozni, mert mintha ijedelem lenne egyesekben, szándékos vagy valóságos: Magyarországon e pillanatban nincs olyan fokozatú szélsőséges szerveződés, amely az államrendet veszélyeztetné. Magyarországon mind szélsőjobb-, mind szélsőbal-szerveződések vagy ilyen szándékok megfigyelés alatt állnak, mikor érkezik el az a küszöb, amikor a megfigyelésről a tettek mezejére kell lépni. Nagyon kérem, ezt szíveskedjenek azokra bízni, akik felvállalták a felelősséget az ország államrendjéért. Mert ilyen kérdésekben valamiféle részletes elemző tájékoztatást adni – én úgy érzem – olyan természetű igény a belügyminiszterrel szemben, aminek egyszerűen nem tehet eleget. Annak hangsúlyozásával még egyszer, hogy egyetlen olyan szerveződés sincs, amely erejénél, kiterjedettségénél, fegyvergyakorlatozásánál – ezek a fantáziák az elmúlt tíz napban széles körben burjánzanak vala – veszélyt jelentenek a demokratikus magyar államrendre, a parlamentáris rendre. Hogy ne is lehessenek, ezért teljesíti kötelességét mindenki, aki ezért felelős.
Azok a megjegyzések, amelyek nincsenek benn itt ebben az írásban, de több helyről is elhangzottak, hogy… (Az elnök poharát megkocogtatva figyelmeztet az időre.) mit tudott a Belügyminisztérium: Szabad legyen azt mondani, hogy a Belügyminisztérium mindig és minden alkalommal számtalan fenyegetésről és egyebekről szerez tudomást, ezeket megfelelő módon kezeli, ez nem vonatkozik a résztvevők kiabálására. De vonatkozik arra, hogy semmiféle olyan atrocitás ne következzen be, amely joggal mások sérelmére történhet vagy azt okozhatná. Elnézést, köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
