ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan kérdéssel kívánok röviden foglalkozni, ami már az utóbbi napokban a sajtónyilvánosság előtt ismertté vált, de úgy gondolom, mindenképpen indokolt, hogy a Parlament is foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
Szabó Tamás miniszter úr kabinetfőnöke tizenegynéhány kereskedelmi banktól teljes körű információt kért a bankok részvényeseiről, befektetéseiről, a Bankfelügyelet számára készített korábbi adatszolgáltatásaikról. Az utólagos magyarázat szerint erre a bankok privatizációja miatt lett volna szükség. Szabó Tamás miniszter úr értelmezése szerint tulajdonosi jogosítványai alapján járt el.
Megítélésünk szerint Szabó Tamás eljárása több ponton is sértette a pénzintézeti törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit. A szabályozás szerint ugyanis az állam saját tulajdonosi részéről megfelelő információkkal rendelkezik. A többi részvényesről szóló információk egy része publikus, a cégbíróságon hozzáférhető, ezek bekérésére nincs szükség. Az információk egy jelentős része a banktitok és üzleti titok körébe tartozik. Még ezek egy részéről is megfelelő eljárás keretében lehet adatokat szerezni. Szabó Tamás miniszter úr azonban ezeket az eljárási szabályokat nem tartotta be.
Számunkra az ügy kapcsán a következő kérdések merülnek fel. Miért buzgólkodott Szabó Tamás miniszter úr akkor, amikor a szükséges információk egy része egy másik kormányszerv, a Bankfelügyelet rendelkezésére áll? Miért nem tartotta be a törvényi előírásokat? Például a társasági törvény lehetőséget ad arra, hogy az adatok egy részét megszerezze. Miért a sietség, hiszen mindössze félnapos határidővel kérték az információkat, így még arra sem maradt idő, hogyha a törvényi rendelkezéseket megsértik, legalább a politikai legitimáció, a gazdasági kabinet döntése legyen a kezdeményezés mögött. Igaz, Szabó Tamás levelében a gazdasági kabinet nem létező döntésére hivatkozott.
Az ügynek több tanulsága is van. Nem tudják az egyes kormányszervek ilyen súlyú kérdésben egyeztetni álláspontjukat, és itt is csak kapkodást tapasztalhatunk. A Kormány egyes tagjai még mindig nem értették meg, hogy nem tehetnek akármit, eljárásuknak vannak törvényi korlátai. Az ilyen kérés alkalmas a banki vezetők zsarolására, hiszen a kérés nem teljesítése esetén a következő vezetőválasztásnál a Kormány érvényesítheti tulajdonosi jogait, kezdeményezheti az engedetlenek felmentését. Kíváncsian várjuk, hogy akár a miniszterelnök úr, akár a gazdasági kabinet vezetője, akár a Bankfelügyelet felügyeletét ellátó miniszter kérdéseinkre mielőbb, a Parlament nyilvánossága előtt megnyugtató választ adjon. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
