BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke, előadó:
BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke, előadó:
BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke, előadó: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Az Országgyűlés október 12-én döntött a törvényjavaslat tárgyalási módjáról, elrendelte annak sürgős és egyben kivételes eljárás keretében történő megvitatását. A vita lefolytatására az alkotmányügyi bizottságot jelölte ki.
A Házszabály szerint ilyenkor a bizottsági előadó a plenáris ülést tájékoztatja a vitában történtekről és a bizottsági álláspontról.
A módosító indítványok benyújtásának határideje október 20-án járt le. Eddig az időpontig egyetlenegy képviselő nyújtotta be indítványait, Vastagh képviselő úr.
További indítvány érkezett elkésetten, mint ismerjük, Áder János tollából, egy nappal később. Ezt a bizottság önálló indítványként természetesen nem értékelhette. Mindenesetre a Házszabály 49/C. szakaszában írt lehetőségek keretein belül a bizottság a politikai kultúra jegyében megvizsgálta, hogy nem indokolt-e esetleg mégis az Áder János-féle fölvetés. Az álláspontot nemlegesen döntötte el, amint erről részleteiben beszámolok. A bizottság a következő álláspontokat alakította ki.
Vastagh Pál képviselő úr indítványozta, hogyha egy kezdő bíró korábban más jogi pályán dolgozott, az itt eltöltött időt kötelező legyen szolgálati időként figyelembe venni. A Kormány javaslata ennek lehetőségét tartalmazza, éspedig a bírói kollégium előterjesztésétől függően. A bizottság vizsgálta ezt az indítványt, és úgy vélte, hogyha valaki a bírói pályát elkezdi, a feladat sajátosságai miatt egy ideig mindenképpen kezdő: vagy beválik, vagy nem. Csak a bírói kollégium tudja megítélni ezt a szakmai munkát.
(16.30)
Ha a kezdő bíró a bírói munkát végül nem képes kellő színvonalon ellátni, akkor nyilván nem javasolják a korábbi munkaviszonyainak beszámítását, és ezzel nem teszik számára rendkívül vonzóvá ezt a pályát.
A bírói rendszer önkormányzati elemeinek erősítésével a bizottság egyetértett, ezért Vastagh Pál indítványát a bizottság tagjainak egyharmada sem támogatta, következésképp a plenáris ülés erről már nem fog szavazni.
Ugyanezen törvényhelyen találtuk Áder János kezdeményezését. Abban egy önellentmondást észleltünk, részletesen megvitattuk. Itt kitérni nem kívánok rá, elkésettsége miatt a bizottság egyharmada sem osztotta az álláspontját.
További indítvány Vastagh Pál tollából úgy szólt, hogy a javaslathoz képest – amint erre miniszter úr utalt – csökkenteni kívánta a legalacsonyabb – bírói, ügyészi – személyi alapbér mértékét anélkül, hogy a javaslatban írt szorzószámokhoz hozzányúlt volna. Emiatt – a féloldalasság miatt – a bizottság ezt az indítványt nem támogatta, illetőleg bizottságunk egyharmada sem támogatta.
Áder János képviselő úr elkésett felvetésében szerepel egy olyan javaslat, hogy maradjon el a törvényjavaslatnak az a része, amely az igazságügy-minisztert bizonyos technikai szabályok rendeleti előírására felhatalmazná.
Kezdeményezte Áder János, hogy ha ilyen igény felmerül, az Országgyűlés alkosson törvényt. A bizottság érdemben megvizsgálta ezt a felvetést egyik képviselőtársunk javaslatára, de nem találta alaposnak. Nem találta alaposnak már csak azért sem, mert még ebben a szűk körben, ahol ez a felhatalmazás előírásra kerülhet, a javaslat vétójogot biztosít az Országos Bírói Tanácsnak. Ennél nagyobb garanciát pedig adni egyszerűen értelmetlennek tűnt.
Összességében tehát megállapítható, hogy az alkotmányügyi bizottság – mint a kivételes eljárásban kijelölt bizottság – egyetlen módosító indítványt vagy erre irányuló kezdeményezést sem támogatott.
Ehhez képest a Kormány eredeti javaslatát a záró szavazás során ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással a bizottság tagjai támogatták és a Háznak elfogadásra ajánlják. Köszönöm.
