BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A felismert hiba korrigálása akár erény is lehetne. A kérdés csupán az, hogy milyen körülmények játszottak közre a hiba kialakulásában, és milyen okok. (Közbeszólás, zaj.) Tessék? A kérdés csupán az, hogy milyen körülmények játszottak közre a hiba kialakulásában, és milyen okok vezettek ehhez.
A költségvetési vitában nagyon sokszor elhangzott az a sommás ítélet, ami, azt gondolom, a mostani vizsgálat eredményeként többszörösen is igazolható, hogy ilyen kapkodó, rövid határidőben lebonyolított vita természetes táptalaja a hibáknak.
Némi rezignációval el lehetne fogadni a kialakult hibák okaként ezt a kapkodó munkát. Azt gondolom azonban, többről van szó. Alapvetően arról van szó, vajon a költségvetési törvény ilyen-olyan körülmények között végrehajtott vitájának lebonyolítása során a módosító indítványok fölötti szavazás és annak végeredménye miért csak egytípusú hibák elkövetéséhez vezetett.
Egészen sajátos az a vizsgálati végeredmény, amelyet a Kormány beterjesztett a Parlament elé. Ha képviselőtársaim egy picit figyelmesen áttanulmányozzák a rendkívül nagy igyekezettel összeállított magyarázó jelentést, akkor azt tapasztalják, hogy kizárólag olyan hibák elkövetésére került sor, ahol a módosító indítványokkal a Pénzügyminisztérium bizottsági vitában részt vevő, szakértői egyetértettek, ámde azokat a Parlament valamilyen oknál fogva nem szavazta meg. Egyetlen olyan hiba elkövetésére sem került sor, ahol a minisztérium képviselői ne értettek volna egyet a módosító indítvánnyal.
Fölmerül a kérdés: Vajon miért lehetséges, hogy csak kizárólag ilyen hibák elkövetésére került sor akkor, hogyha valóban a kétségkívül túlterhelt, kapkodó munka körülményei között sor került a parlamenti döntések tételes, alapos felülvizsgálatára, nem pedig arról volt szól hogy eleve úgy fogta föl az apparátus, amit ők helyeseltek a bizottságban, azt a Parlament úgyis meg fogja szavazni, mert hiszen a kormánykoalíció többsége úgyis úgy dönt, ahogy azt a szavazást vezénylő miniszter vagy államtitkár mondja. Eleve nem kell tehát megvárni a Parlament döntését, az egy teljesen fölösleges, formális ügy, le lehet adni a kéziratot úgy, ahogy azt mi a bizottságokban javasoltuk.
Attól tartok – tisztelt Ház –, hogy erről van szó, és ez az igazi probléma. Nem az a probléma, hogy néhány számszaki hibát ki kell javítani, ez teljesen rendjén van. Nem maradhat belső konzisztencia-hiányokkal terhelt költségvetés egy Parlament által jóváhagyott törvényben.
Az igazi probléma azonban ebben a mentalitásban van. Abban a mentalitásban van, amely eleve úgy kezeli: mondhatnak bármit, javasolhatnak bármit, úgyis az történik, amit a Kormány akar. És ez alapvető kérdés.
Ez vezethetett oda – tisztelt Ház –, hogy a Parlament leszavazta azt az Eörsi Mátyás-féle indítványt, amely jövőre szerette volna tisztességes határidőkhöz kötni a költségvetési törvény javaslatának előállítását, ez vezethetett oda, hogy a pénzügyminiszter expozéjában azt mondta, hogy a költségvetési törvény többütemű előterjesztése egyszerűen lehetetlen.
Lehetetlen, hogyha a Kormány nem készül erre föl, és nem akarja a feladatát teljesíteni.
Éppen ezért úgy gondoljuk – tisztelt Ház –, hogy a törvényjavaslat, amely a módosításokat tartalmazza, természetesen elfogadandó, nincs más lehetőség, korrigálni kell a hibákat. Ez rendben van. Nem fogadható el azonban a jelentés. Nem fogadható el az a magyarázat. Itt arra van szükség, amit egy másik indítvány kapcsán Orbán Viktor javasolt, nevezetesen: feltárni, hogyan működik ez a mechanizmus, hogy valóban ne következzék be az, ami most bekövetkezett, bármilyen hajrában készült is a költségvetési törvény, hogy a Parlamentet nem tekinti másnak a Kormány apparátusa, mint egy egyszerű szavazógépnek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
