GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Nagyon szépen köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Megvizsgáltuk a Magyar Közlöny 12. számában megjelent hibakiigazításokat, és mi is – hasonlóan az Állami Számvevőszékhez – úgy találtuk, hogy ez a hibajegyzék teljes. Összességében 35 darab hibáról van itt szó. Ez önmagában, azt hiszem, egy rendkívül nagy szám. Nem tudom, egy évben összesen hány hibát sikerül a Közlöny szerkesztőinek elkövetniük – talán egy fél év alatt, ha sikerül harmincötöt. Ezen a harmincöt hibán belül csupán csak három hiba nyomdahiba – a többi mind kézirathiba volt.
A FIDESZ e rendkívül feltűnő tény miatt javasolta korábban a tisztelt Háznak, hogy állítson fel egy vizsgálóbizottságot, ami kivizsgálná, hogy milyen körülmények és milyen okok miatt került ilyen nagy mértékben hibásan kihirdetésre a Magyar Közlöny. Sajnos, a tisztelt Ház kormánypárti többsége elutasította ebbéli javaslatunkat, arra hivatkozva, hogy a Pénzügyminisztérium egy belső vizsgálatot fog tartani, amelyik majd megpróbál ezekre a kérdésekre választ adni.
A Pénzügyminisztérium 1. és 2. számú jelentését megvizsgálva azonban meg kell állapítanom, hogy sajnos, ez a vizsgálat nem teljes, és sok kérdésre nem ad választ. Csak néhányat említenék meg.
Nem ad választ például ez a vizsgálat arra, hogy vajon a törvény elfogadása előtt, a törvény megszerkesztésében és nyomtatásra való előkészítésében – vagy esetleg magában a kinyomtatásában – történt-e, visszafordíthatatlan előkészület hiszen ez lehetetlenné tette volna, hogy az Országgyűlésnek egy esetleges állásfoglalása belekerülhessen a Közlönybe.
A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Naszvadi György a Magyar Hírlapnak adott egyik nyilatkozatában azt állította, hogy az összes törvényt már elfogadás előtt kinyomtatják – ami, persze, érthető a részéről, hiszen Naszvadi György helyettes államtitkár tavaly is és az idén is csupán egyetlenegy darab törvénnyel foglalkozott: mint a két esetben a költségvetési törvénnyel. Ő tehát talán joggal hihette azt, hogy a törvények kihirdetésénél ez az általános gyakorlat. Azt hiszem, jó lett volna, ha a vizsgálat ezt a kérdést egyértelműen tisztázni tudta volna.
A másik, szintén csak példaként megemlített probléma, amelyet nem tudott ez a vizsgálat megoldani, hogy az általam mezőgazdasági szerkezetátalakítás címén tett javaslat hogyan változott reorganizációs programmá – hiszen a probléma itt nemcsak az, hogy az Országgyűlés által el nem fogadott 2 milliárd forintos támogatás miért került mégis a törvénybe, hanem itt az is gond, hogy miért olyan címmel került kihirdetésre ez a javaslat, amilyen címet soha senki nem adott ebben a Házban ennek a javaslatnak. Igaz, a törvényjavaslat indoklása reorganizációs programról beszélt, de ilyen módosító javaslat nem volt.
Egy másik gond, amit szeretnék megemlíteni: a FIDESZ frakciója azt remélte, hogy mivel a törvényjavaslat hibás kihirdetése miatt a törvényjavaslat, illetve a költségvetés végösszege is érintve van, a Kormány megfontolja azokat az ellenzéki módosító javaslatokat, amelyeket a törvényjavaslat rendkívül gyors elfogadása miatt a vita és a szavazás alatt nem volt módjában megfontolni, és talán ezeket a korábban tett ellenzéki módosító javaslatokat most jobban megfontolva esetleg visszahozza a Ház elé, és beépíti a törvénybe. Gondolok itt például a FIDESZ parlamenti frakciója által tett egyik javaslatra, amelyik a bölcsődéknek kívánt az önkormányzatokon keresztül állami támogatást nyújtani. Talán ha ez a módosító javaslat most visszakerült volna elénk, akkor sok bölcsődét meg lehetett volna menteni a bezárástól.
Sajnos, reagálnom kell a miniszter úr expozéjában tett egyik kijelentésére, miszerint a törvényjavaslat hibás kihirdetéséért az apparátust terheli a felelősség. Én úgy gondolom, egy apparátust csak akkor terhel teljes egészében felelősség, hogyha a munkájához szükséges minden feltétel biztosítva van számára. Ez ebben az esetben nyilván nem igaz, hiszen a Kormány késedelmesen terjesztette be ezt a törvényjavaslatot, rendkívüli módon megkésve került sor ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására és elfogadására – tehát azt hiszem, helyes dolog lett volna, hogyha a miniszter úr a Kormány felelősségét is megemlítette volna az apparátus felelőssége mellett.
Egyébiránt pedig osztom Hagelmayer Istvánnak, az Állami Számvevőszék elnökének a javaslatát – szó szerint idézem –, hogy: "A Kormány legközelebb időben nyújtsa be a költségvetési törvényjavaslatot". Azt hiszem, ha a Kormány ezt megfogadja, akkor a jövőben el fogjuk tudni kerülni az ilyen hibákat, el fogjuk tudni kerülni azt, hogy egy ilyen fontos kérdéssel kétszer is foglalkoznuk kelljen itt, a Házban.
Remélem, hogy – amellett, hogy a Kormány ezt a javaslatot megfogadja – a Kormány lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy világosan kirajzolódjék: a költségvetési törvény vitájának, előterjesztésének és a költségvetési törvényhez benyújtott módosító javaslatoknak a szavazására milyen szabályokat képzel el. Feltételezem, a Kormány olyan módon kívánja ezt rendezni, hogy előírja például önmaga számára azt, hogy melyik időpontig fogja a jövőben beterjeszteni a költségvetési törvényt.
Végül van egy ügyrendi jellegű kérdésem a tisztelt elnök úrhoz, amely szintén az expozéhoz kapcsolódik. A miniszter úr említette, hogy a jelentésről is szavaznunk kellene. Kérte, hogy fogadjuk el a jelentést is. Abban az esetben, hogyha a jelentésről szavazunk, nyilván a jelentést részleteiben is meg kellene vitatni. Hogyha a törvényről való szavazás a jelentésről való szavazást is jelentené, én azt nagyon helytelen dolognak tartanám. Kérem tehát, hogy az elnök úr tegye világossá: vajon a jelentésről is szavazunk-e, mert ha igen, akkor szerintem a jelentés általam említett hiányosságai miatt a FIDESZ a jelentést semmiképpen nem tudná elfogadni – annak ellenére, hogy esetleg a törvényjavaslatot, annak feltétlen szükségessége miatt, ha az abban lévő hibák kijavításra kerülnek, esetleg támogatni tudnánk.
Kérem tehát, elnök úr, hogy ebben a kérdésben adjon nekem felvilágosítást. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)