KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény Magyar Közlönyben megjelent szövegében előfordult hibák teljes körű feltárására a Kormány – amint önök előtt ismert – vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat az Országgyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal és a Pénzügyminisztérium szakértőinek bevonásával történt. A hibák feltárása megtörtént, a helyreigazítási jegyzéket a szakértők véglegezték, és az a Magyar Közlöny 12. számában megjelent.
A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a törvény 1. számú mellékletében hat ponton jelent meg téves jogcím és előirányzat, illetve helyes jogcímen téves előirányzat. Ezek azok a hibák, amelyek korrigálására a Kormány önök elé terjesztette a törvénymódosító javaslatát.
Tájékoztatnom kell önöket arról is – amint ezt az ÁSZ jelentése is igazolja –, hogy a tévedésekből sem kára, sem haszna nem származott senkinek; ez elsősorban a költségvetést végrehajtó apparátus munkáját érinti, amelyik egyébként is észlelte a hibákat. Azonban elmondhatom, hogy az eset nem tanulság nélkül való.
Hibázott az az apparátus, amely a bizottsági vitát és a parlamenti szavazás procedúráját többnapos, megfeszített, túlhajszolt munkával biztosította, s amelynek nem maradt elegendő ideje arra, hogy a teljes jegyzőkönyvi anyag birtokában a vitatott és ellentmondásos szavazások körülményeit és lehetséges megoldásait többszörösen megvizsgálja és újólag ellenőrizze.
A szavazást lebonyolító elnök azon kérdésére adott nemleges válasz, miszerint van-e tudomása valakinek arról, hogy kimaradt-e a forgatókönyvből indítvány, utólag is helyénvalónak bizonyult. Ám kiderült, hogy a bizottsági ülésen megszavazott és a Kormány által támogatott bizottsági indítványok beadása két esetben elmaradt.
Nehezítette a helyzetet, hogy míg bizonyos módosító indítványoknál a képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy összetartozó, összefüggő javaslataik részelemei az előirányzat-változtatások fejezeti megbontása ellenére is ne kelhessenek önálló életre, ez a Glattfelder képviselő úr által kezdeményezett közismert módosításnál nem történt meg, az indítvány kétfelé vált.
Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a költségvetési előirányzatok módosítását célzó, benyújtott és elfogadott indítványok egy része nem rendelkezett teljes körűen azokkal a tartalmi és formai kellékekkel, amelyek megléte egyébként szükséges ahhoz, hogy a módosításokról egyértelmű és minden tekintetben végrehajtható, a módosítás szándékának is megfelelő döntés szülessék.
Nyilvánvaló, e tapasztalatoknak a költségvetési szavazás máskénti összeállításában, más sorrendjében, a mellékletek kapcsolódási pontjainak egyértelművé tételében kell majd hasznosulniuk. A költségvetési törvény ugyanis a maga sajátosságai miatt más törvényektől eltérő tárgyalást, szavazást és a koherencia-szabályok szigorú, következetes érvényesítését feltételezi, amint ezt az ÁSZ véleménye is javasolja a zárt láncú számítógépes rendszerben többek között.
A költségvetési bizottság február 12-ei ülésén Gaál Gyula képviselő úr is olyan szavazási tételeket kifogásolt, amelyek például a normatív állami hozzájárulások egy főre jutó összegének változásából adódóan az előirányzatok abszolút összegét is érintik, ti. azt, hogy nem elégséges csak normatívák megszavazása, hanem a költségvetési előirányzatokat is meg kellett volna szavazni összességében.
Kérdés az is, hogy az egyszer már jóváhagyott előirányzat megváltoztatásáról lehet-e újból szavazni, ha az a szavazási forgatókönyv alapjául szolgáló együttes bizottsági jelentésben a módosító indítvány beérkezésének időpontja miatt később szerepel. Azt gondolom, ezek a kérdések a Házszabályt is érintik.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Kormány által a 4753-as számon benyújtott törvényjavaslat azoknak a hibáknak a kijavítását célozza, amelyek a helyreigazítás nyomán előállt összhanghiányt szüntetik meg. Nevezetesen arról van szó, hogy a képviselői és az ezzel egyező kormányzati szándéknak megfelelő döntéseket erősíti meg, illetve teszi fel ismételten szavazásra annak érdekében, hogy helyreálljon a költségvetési kiadási főösszeg és a szavazás eredményeként ténylegesen előállt összeg közötti egyezőség.
Ennek a lépéssorozatnak a részeként némileg módosul a költségvetés általános tartalékának összege. A törvényjavaslat bizottsági vitái alapján a Kormány elfogadja a törvényjavaslat címének megváltoztatására, "pontosításáról" helyett "módosításáról", a preambulum elhagyására és a "jogtörténeti kutatások" helyett a tartalmat ténylegesen kifejező, "az elmúlt évtizedek törvénytelenségeinek feltárása és vizsgálata" elnevezésre irányuló módosító indítványokat.
A Kormány viszont nem látja indokoltnak – miután a törvényjavaslat hatályba lépése nem keletkeztet január 1-jei visszamenőleges kötelezettséget – a 3. § megváltoztatását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem segítségüket abban, hogy ezt a kérdést mindenki számára megnyugtatóan mielőbb lezárhassuk. A Kormány nevében a jelentés és a törvényjavaslat elfogadását kérem. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
