GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:

Full text search

GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy Zsiros Géza képviselő úr kérdéskomplexumára a Házszabályok adta időn belül (Derültség.) válaszolni szinte ugyanolyan lehetetlenség, vagy legalábbis lehetetlenebb, mint a kárpótlási törvényt pontosan időben végrehajtani.
Pontosan érzem a kérdések mögötti feszültséget, viszont különböző érdekek ütközését is, de a feladatok végrehajtása nemcsak érzelmi kérdés, és ezért megpróbálok gyorsan válaszolni és meglehetősen vázlatosan.
Semmiféle jogi és igazgatási akadálya nincs annak, hogy a tagi tulajdonban lévő termőföldet az egyénileg gazdálkodni akarók a termény betakarítása után, vagy akár azonnal a fórumok és a szövetkeztek földalapokat kijelölő vonatkozó döntése után ne kapják vissza.
A kárpótlási igények kielégítése több időt vesz igénybe, hisz az Alkotmánybíróság tavaly nyári emlékezetes döntése után eredeti terveinken módosítani kellett, így a termőföld az Országgyűlés második döntése alapján zömében licitáláson alapuló vásárlás útján jut a régi-új tulajdonosok tulajdonába, majd használatába.
A Kormány úgy határozott, hogy a kárpótlási folyamatokat épp az e kérdés mögött is látható okok miatt felgyorsítja. Azon dolgozunk, hogy az érvényességi kereteken belül a valóban gazdálkodni akarók igényeinek teljesítését előrehozzuk. Kevésbé feszítenek az olyan földigények, ahol a tulajdonosok az új szövetkezet használatába akarják adni földjeiket.
A kárpótlási hivatalok, a földművelésügyi hivatalok és a földhivatalok összehangolt együttműködésével a termőföldek tulajdonba adásán, kimérésén túl arra is lehetőség lesz, hogy a kárpótlásra jogosult gazdálkodni tudók és akarók a kárpótlási árverések megkezdéséig is ingyenes használat alapján hozzájussanak a szükséges vetésterülethez; – az FM, illetőleg a Kormány a jövő évi kenyerünk biztosítása érdekében minden tőle telhetőt megtesz a szükséges mennyiségű őszibúza-vetés elősegítésére.
A második kérdéshez: a már elfogadott kárpótlási törvény, az előkészített és beterjesztés alatt lévő földtörvény-módosítás, valamint a már beterjesztett agrárpiaci rendtartási törvény a magyar mezőgazdaság számára megfelelő működési kereteket biztosít. A működőképesség feltétele természetesen, hogy a felsorolt jogszabály-tervezeteket a Parlament elfogadja, s azokat törvényerőre emelje.
Az úgynevezett földjelzálogtörvény előterjesztése is megkezdődött, ez évben a Kormány a Parlament elé fogja terjeszteni.
Harmadik kérdéséhez: a tárca a jelenlegi tulajdon- és szerkezetváltási időszakban megfelelő stratégiai és taktikai információkat, szervezési és működési tanácsokat kíván adni a mezőgazdaságban azoknak, akik saját sorsukat kézbe akarják venni és önállóan vagy társulva kívánnak gazdálkodni.
Ennek megfelelően a minisztérium '92. évi első félévi munka- és ellenőrzési tervében májusban a 15. pontban megfogalmazásra került, hogy elkészítjük az úgynevezett "Gazdálkodási modellek" című anyagot, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakult modelljeit tartalmazza. E jelentést a miniszteri vezetői értekezlet június elején fogja tárgyalni.
A jelentés tartalmazza a szövetkezeti modelleken túl a mezőgazdaságban kívánatos társasági formák elemzését is. A tárca a modellkészítésen túl a szövetkezetek átalakítása, az új szervezetek és egyéni gazdaságok kialakítása érdekében szaktanácsokat tervez és gyakorlatilag segítséget is kíván nyújtani az új modellek kialakításához. E célból a PHARE-segélyprogramból 1,9 millió ECU-t igényeltünk.
A negyedik kérdéséhez: az 1992. évi első négy hónapban az agrárágazati termékekből realizált export 884 millió USA-dollár, ami 185 millió USA-dollárral haladja meg a tavalyit. Szinte hihetetlen, de 26%-os túlteljesítés van a tavalyi évhez képest.
Az import 164 millió USA-dollár – 93 millió USA-dollárral elmarad a '91. évi első négyhavi behozataltól.
Az ágazati egyenleg tehát 720 milllió USA-dolláraktívumot mutat, ami 278 millió dollárral magasabb a tavalyi évnél a bázisnál. Nem konvertibilis elszámolású export nem volt, import 6 millió forint értékű. Ilyen a padlón lévő mezőgazdaság exportteljesítménye.
Az 1992. első négyhavi exporton belül jelentős elmozdulás van az élelmiszeripar és a mezőgazdaság arányában.
(14.20)
A korábbi években az exportból az élelmiszeripari termékek részaránya 65–70% között volt, 1992 első négy hónapjában viszont már nem éri el az 50%-ot.
A főbb termékcsoportok helyzetére nyilván nincsen időm, ha kéri képviselő úr, írásban is odaadom.
A képviselő úr a hitelek típusát nem határozta meg, de mivel első negyedéves adatokról van szó, feltehetően a forgóeszközhitelre gondolt. Negyedéves adatokkal nem rendelkezünk, mivel a Nemzeti Banknak ilyen irányú kötelezettsége nem áll fenn, az adatgyűjtése féléves adatokra vonatkozik. Az előzőek alapján tehát az 1991. évi első féléves adatait tudjuk összehasonlítani a nem hivatalos információkból rendelkezésre álló adatokkal.
Az MNB hivatalos statisztikája szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar forgóeszköz-hitelállománya 1991. június 30-án a következő adatokat tartalmazta – sarokszámokat mondok –: mezőgazdaság éven belül és export-előfinanszírozással együtt, kb. 46 milliárd 300 millió forint. Élelmiszeripar: 41 milliárd 700 millió forint volt.
A mezőgazdaság–élelmiszeripar részaránya a termelőágazatok forgóeszköz-hitelállományából a mezőgazdaság 17, az élelmiszeripar 13% volt. (Az elnök csenget.) Tudom, elnök úr, ha akarja én befejezem, de el szeretném még mondani, hogy mennyi hitelt adtunk ki az idén, mert ezt kérdezte a képviselő úr.
A forgóeszközhitelek kamatai 38–40% között alakultak, 15% alatti – mint ahogy a képviselő úr ugyanúgy tudja, mint én – csak az export-előfinaszírozási hitel, az a 12 és fél százalékos, amelynek hozzáférhetőségi szintjét az igen szigorú feltételek korlátozzák.
Elmondom még: április hó végéig a Magyar Nemzeti Banknak nem hivatalos, mert el nem rendelt statisztikai adatgyűjtésén alapuló kimutatása szerint a bankok a 40/1992-es kormányrendelet alapján a következő mennyiségű hiteleket helyezték ki a mezőgazdaságba, tehát április végéig, garanciavállalás mellett: 1 milliárd 343 milliót, 10%-os kamatkedvezmény mellett 9 milliárd 777 milliót. Összesen tehát a tavaszi munkák megkezdéséhez április végéig a kihelyezett hitelállomány 11,1 milliárd forint, amely az előrejelzések szerint 3–4 milliárd forinttal még bővülhet.
A hitelek kamatai általában 5–6 százalékponttal alacsonyabbak az előző évinél, kivételt képez az export-előfinanszírozási hitel, amelynek a kamatkondíciói változatlanok.
Köszönöm szépen figyelmüket, és elnézést, hogy túlléptem… (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi