GERBOVITS JENŐ (FKgP)

Full text search

GERBOVITS JENŐ (FKgP)
GERBOVITS JENŐ (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Én valójában nem kívántam ebben a vitában részt venni, mert az elejétől az utoljáig nem értek vele egyet: ebből semmi jó nem fog származni se az egyiknek, se a másiknak. Azonban itt a képviselőtársak egy sor dolgot összeöntöttek a vékába:
Először is, érintve vannak a kisgazdák. Hogy is történt ez, mélyen tisztelt képviselőtársak? Mi a választási küzdelemben ígértünk valamit – mindenki a saját szavazóinak. Mi a magántulajdon rendezését ígértük, és azt mondtuk: tegyük rendbe a magántulajdont, válasszuk el a használati jogtól. És most hallottam, illetőleg olvastam egy cikket: egy posszibilis magyar kormánytényező, külföldön jártában, nem tartja elég gyorsnak az átalakulást… Hát ettől minket az Isten mentsen meg! Mindig azt mondtuk, hogy párhuzamos legyen, lépcsőzetes – mert pattanás lesz belőle.
A vitában én most Gál Zoltán és Zsiros Géza közé állhatnék: hogyha a bizalmatlanságot úgy fel tudtuk volna oldani, hogy egyszer tegyük rendbe a magántulajdont, és ha azon túlvagyunk, akkor az érdekeink – a kisüzem és a nagyüzem – egybevágóak… Ez az egyik dolog.
A másik, koalíciós oldalról: ha valaki ezt okosan megmagyarázta volna, hogy ez a 47-es beígért tulajdonrendezés valamilyen oknál fogva nem megy… Ilyen van, ilyen lehet. Akkor a tisztességes az lett volna, hogy egy koalíciós kongresszust összehívunk, 10-20 ezer embert, és megmagyarázzuk a választópolgárainknak, hogy barátaink, ezért, amazért nem tudtuk végrehajtani, és keresünk egy másik megoldást.
Itt most azonban valaki azt mondhatná, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. Ezt én nem egy dehonesztáló jelzőként használom – mert aki nem járt gojzervarrott cipőben, az nem is tudja, milyen ez a szakma. Tulajdonképpen ezt mi az érdekeltek nélkül akarjuk megvalósítani – akár a parasztok, akár a téeszparasztok, akár a téeszvezetők nélkül. Ők majd lent árgus szemmel nézik, hogy mit is akarnak az okos képviselők a Parlamentben.
Kérdezem én még egyszer: ha a tulajdont elrendeztük volna, és időt adunk annak az ominózus, áhított piacnak, ami nem lesz – talán én már nem is élek, meg itt sokan, és piacgazdaság még nem lesz Magyarországon. Az nem egy óhaj kérdése: annak megvannak a kritériumai.
Tehát ennek az egész átmenetnek időt kellett és kell is adni, ha mi ezt úgy akarjuk megoldani, Torgyán véleménye nélkül – és az Isten minket attól mentsen meg! Hadd hivatkozzak Géczi képviselő barátom hozzászólására: még a 45-ös földosztásnál is volt a faluban földosztó bizottság! Hogy akartunk mi most ennek nekimenni – kihagyni őket? Bocsánatot kérek: ne a Vasárnapi Újságban kommunistázzunk ám!… (Zaj.) Nem, nem! Hanem úgy oldjuk meg, az érdekeltekkel ezeket a problémákat, azokat vonjuk be! A nagy dolgon menjünk át – ismételten hangsúlyozom! A magántulajdon rendezésén, mert az nem megy, könyörgöm, hogy mától kezdve van magántulajdon – mikor már az enyém is megvan. Azt nem lehet többféleképpen értelmezni, csak egyféleképpen.
Ha ezen túlmentünk, és bevonjuk az érdekelteket, akikkel ezt meg akarjuk oldani…
Én nem akartam a saját pártom elnökével vitába keveredni, pont itt, a Parlamentben, azonban egy sor dolog van ám még azon túl, amikor János bátyám megkapta a földet! Mindennél fontosabbnak tartanám az érdekvédelmet. Géczi képviselőtársam is mondta: kik fogják majd az érdekeket lent képviselni – ha úgy tetszik, egy-két kemény téeszelnökkel szemben is? Azt hiszem, itt van a volt nagyüzem- nek érdekképviselete – akit szintén nem hallgattak meg –, vannak kistermelői érdekvédelmek, azokat sem hallgattuk meg. Ezek nélkül ezt békésen megoldani nem lehet, hiszen a pénz-, a piac-, az eszközpolitika mind szerves része ennek! Nehogy valaki azt higgye, hogy ezek nélkül csak húzzuk a láncot, és minden megoldódik!
A másik dolog: én már itt, ebben a Házban elmondtam, hogy mi, akik az 50-es téeszt csináltuk, a semmiből, 53-ban Nagy Imrével öles léccel szétmértük, szétosztottuk. Mi az ördögnek kell ezt fetisizálni, és ilyen-olyan mérnöki-műszaki költségeket szembeállítani az egyszerű parasztokkal? Vonjuk be, illetőleg adjuk az érdekeltek asztalára ezt a témát – ők ezt megoldják, nagyon okosan, még nálunk nélkül is. Köszönöm szépen. (Taps.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi