MÉCS IMRE (SZDSZ)

Full text search

MÉCS IMRE (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Kedves Barátaim az innenső és a túlsó padsorokban!
Jövő héten kedden lesz négy esztendeje, hogy 1988. június 16-án Párizsban a Pčre-Lachaise temetőben francia állami tiszteletadás mellett több száz ember felavatta a Rajk László által tervezett gyönyörű szimbolikus síremléket Nagy Imre és mártírtársai, az egész magyar szabadságharc emlékére és tiszteletére. Államelnökök, miniszterelnökök, Nobel-díjasok sora, számos közéleti személyiség tisztelgett a mártírok emléke előtt. A világ minden tájáról érkeztek a meleghangú, együttérző, a magyarok igazságát követelő és elismerő üdvözlések.
Ugyanazon a napon Budapesten is megemlékeztünk a forradalomról, mártírjaink kivégzéséről. A hatalom a temetőben még eltűrte, fogait csikorgatva, a kegyelet megnyilvánulásait, de már a Batthyány-emlékmécsesnél – melyet azon naptól fogva Batthyány– Nagy Imre-emlékmécsesként emleget az ellenzék – megerősített rendőrkordon állta útját a kegyeletadóknak, egy-egy virág halk, csöndes letételének. A hatalom kimutatta foga fehérjét. Férfiakat és nőket vertek össze, tartóztattak le, a rendőri nyomásra kiszorultunk a térről, a gumibotozások ellen tiltakozva vonultunk a Televízió épülete elé, ahol nem tudtuk a hősöket, a forradalmat méltató beszédeinket befejezni, mert újból ránk támadtak a rendőrök. Összeverték még a Fekete Doboz riporterét is, aki rejtett kamerájával megörökítette az eseményeket. Továbbvonultunk több százan a Nádor utcán keresztül a Vörösmarty tér felé, közben skandálva, tapsolva fennhangon kiáltottuk halottaink, hőseink nevét. Felemelő boldog érzés fogott el, harminckét év után először felszabadultan és eufórikusan kiáltottuk a forradalom vezetőinek nevét.
Miért mondom el mindezt most? És miért emlékezek itt, az ország Házában napirend előtt? Mert négy esztendővel később végre elkészült közadakozásból, sok segítőkészséggel, állami támogatással a budapesti emlékmű is, Jovanovics György pályadíjnyertes alkotása az immár nemzeti kegyhellyé vált 300–301-es parcellában. Most tudtam meg, hogy – előttem ismeretlen okból – a nemzeti gyásznappá magasztosult június 16-a helyett egy nappal korábban, 15-ére tűzték ki az emlékmű felavatását, délelőtt 11 órára. Az avatás – nagyon helyesen – az 1989. október 23-án kikiáltott, és első törvényét '56-ról megalkotó Magyar Köztársaság állami ügye, a meghívást a köztársaság elnöke, miniszterelnöke és az Országgyűlés elnöke nevében küldik. A dolog szépséghibája, hogy a köztársaság elnöke is távol lesz, mert a Rio de Janeiró-i rendkívül fontos csúcsértekezleten vesz részt, de sajnálatos módon távolmaradnak azok a százak, netán ezrek, akik munkaidő lévén, nem tudnak eljönni.
A kiszivárgott hírek szerint az ily módon leszűkült körű ünnepségen a hivatalos beszédet a Magyar Köztársaság nevében Boross Péter belügyminiszter úr tartaná, míg a hozzátartozók, barátok és rabtársak nevében Nagy Imre leánya fog szólni.
Nem vagyok egyedül azon véleményemmel, hogy így bizony méltatlanná silányul és sivárul az emlékmű felavatása. Úgy gondolom, hogy az avatáson a Magyar Köztársaság három legfőbb vezetőjének feltétlenül ott kellene lennie, és lerónia tisztelete jelét méltó megemlékezéssel. De lehetőséget kellene adni mindazoknak abból a több százezerből, akik †89. június 16-án a Hősök terén megilletődötten, egymás kezét fogva vettek részt a nemzet gyászszertartásán, hogy ismét ott lehessenek az emlékmű felavatásán.
Ezért tisztelettel és szeretettel kérem a köztársaság vezetőit, a megemlékezés szervezőit, hogy tegyék át a már amúgy sem eredeti időpontot a hét szombatjára, június 20-ára. Amikor mindenki eljöhet, aki szeretne, s addig a köztársaság elnöke is hazatér; így az állam valamennyi legfőbb közjogi vezetőjével együtt méltósággal, a forradalom és a mártírok emlékét megbecsülve együtt avathatnók fel az emlékművet, amelyet a tudatos mártírhalált vállaló Angyal István döbbenetes sorai ihlettek: "Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel együtt voltunk, és akikkel együtt térünk meg." Még egyszer nagyon kérem, tegyék át szombatra, hadd legyünk ott mindannyian, akiket megillet, s akiknek illik.
Köszönöm. (Taps.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi