KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:

Full text search

KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr! A probléma sajnos időben meglehetősen régre datálódik vissza, ugyanis 1970-től volt Magyarország és Csehszlovákia között olyan nemzetközi szerződés hatályban, amelynek alapján a határ menti megyékben élő állampolgárok kölcsönösen munkát végezhettek a másik ország területén, vagyis a magyarok Csehszlovákiában, csehszlovák állampolgárok magyar területen.
A megállapodásban meghatározottak szerint a két ország munkavállalói részére ami garanciát tulajdonképpen nyújtottak, az nem volt egyéb, nem volt több és kevesebb, mint maga a munkavállalás lehetősége. Ezt a nemzetközi szerződést 1985-ben megújították, amely tovább működött 1989. december 31-éig. Az ezt követően kötött megállapodás, amely 1991. június 28-án keletkezett, a magyar Kormány jóváhagyásának elmaradására figyelemmel már nem lépett hatályba, vagyis az ilyenfajta munkavégzés 1991. december 31-étől tulajdonképpen megszűnt. Ezt azért fontos rögzíteni, mert a későbbiekben ennek jelentősége van.
Az e megállapodásokon nyugvó munkaviszonyra, mint általában a külföldön végzett valamennyi munkaviszonyra igaz az az általános szabályozás, hogy a munkavégzés helye szerint a Csehszlovákiában dolgozó magyar állampolgárokra a csehszlovák jogszabályok voltak irányadóak, a Magyarországon csehszlovák állampolgárok által végzett munkára pedig természetszerűleg a magyar jog hatálya vonatkozott.
Ennek a kényszerpályának a következménye jelentkezik tulajdonképpen a foglalkoztatási törvénnyel. Ön az interpellációban utalt arra, hogy egy elutasító határozatban az indokolás az volt, hogy nincs meg az egyéves munkaviszony, ezért nem jogosult munkanélküli-járadékra. Ez sajnos, egyenesen következik a foglalkoztatási törvényből, ugyanis a foglalkoztatási törvény a munkanélküli-járadékra való jogosultság egyik előfeltételeként azt szabja, hogy a munkanélküli a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül legalább egy évig tegyen eleget a munkanélkülijárulék-fizetési kötelezettségének.
A helyzet attól vált picit bonyolulttá, hogy magának a munkanélküli-járuléknak a fizetési kötelezettségét is ugyanezen törvény írta elő, vagyis ebből egyenesen következett az, hogy egyetlenegy munkanélküli sem tudott volna megfelelni azon feltételnek, hogy a korábbi négy éven belül legalább egy évig fizessen, mert nem volt korábban ilyen fizetési kötelezettség. Ezért a Parlament akkor, amikor ezt a törvény megalkotta, nagyon helyesen beemelte a törvénybe azt a mentesülési lehetőséget, hogy fölcserélte a járulékfizetési kötelezettséget az egyéves munkaviszonnyal, éspedig akként, hogy a munkanélkülivé válást követő négy éven belülre behelyezte a legalább egyéves munkaviszony szükségességét.
Ez az oka és indoka annak, hogy a foglalkoztatási törvény e második fordulatára hivatkozással sajnos, a jelenleg hatályos törvények értelmében egyértelműen meg kell állapítani, hogy ezekhez a munkaviszonyokhoz nem kapcsolódik - az előbb említett két ok miatt - a munkanélküli-járadékra való jogosultság. A két indok tehát egészen egyszerűen a külföldön való munkavégzés, vagyis nem a magyar jog hatálya alá tartozás, vagyis nem a magyar jogszabályok szerinti munkaviszony.
A másik pedig az előbb említett második fordulata a foglalkoztatási törvénynek.
Én tökéletesen egyetértek önökkel abban, hogy ez a kérdés mindenképpen megoldásra vár, elsősorban arról az oldalról, hogy ellátatlanul munkanélküli -idézőjelben - "nem maradhat". Ezt az alapelvet mi magunk is valljuk. És itt jön az én személyes problémám, ha szabad erre hivatkozni, nevezetesen, amikor a kiutat kerestük ebből a lehetetlen helyzetből, akkor végül is a foglalkoztatási törvény 41. -ának a második bekezdéséhez jutottunk, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállalói járulék fizetésére nem kötelezett munkavállalók a munkanélküli-járadékra való jogosultságuk biztosítása érdekében a megyei munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján járulékot fizessenek.
A törvény a megállapodás megkötésének részletes feltételeit a fizetendő járulék, valamint az ennek alapján járó munkanélküli-ellátás kiszámításának szabályai meghatározását azonban az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságnak hatáskörébe utalta. Vagyis a dolog jelen pillanatban úgy néz ki, hogy van egy megoldási lehetőség, amely a foglakoztatási törvényből következik. Ennek a megoldási lehetőségnek a konkrét gyakorlati megvalósításához szükség lenne az előbb említett részkérdések munkaerőpiaci bizottság általi szabályozására, vagyis egész egyszerűen nincs a hatáskörömben ennek a kérdésnek a megoldhatósága, mert miután a munkaerőpiaci bizottság az előbb említett részkérdéseket szabályozza, ezt követően kerülhet sor arra, hogy egy közös megállapodással az önök által említett alanyi kör és a megyei munkaügyi központ közötti közös megállapodásra ráhelyezhető legyen a munkanélküli-járadék megszerzésére való jogosultság.
A megoldás tehát jelen pillanatban a munkaerőpiaci bizottság kezében van. Én magam két ízben kértem a bizottságot e részletszabályok kidolgozására. A múlt hét szerdáján ülésezett a bizottság, sajnos, mindezidáig olyan szabályozás, amely a részletkérdéseket szabályozná, nincs. Mihelyt ez meglesz, én úgy gondolom, hogy a 41. (2) bekezdésére hivatkozással egy járható út és egy megoldás található az említett alanyi kör számára.
Mindezekre tekintettel tehát, és figyelemmel arra a helyzetre, hogy ez az az eset, amikor be kell várni a munkaerőpiaci bizottság döntését, kérem az interpellációra adott válaszom elfogadását.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi