BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Az Országgyűlés restanciája közismert. 1989 óta – részben az Alkotmány alapján, részben külön törvény alapján – az Országgyűlés köteles lett volna néhány törvényt meghozni, részben illendőségből, részben törvényi előírásból.
(18.40)
Az Alkotmány írja elő, hogy az adott témakörben az Országgyűlés külön törvénnyel dönt. Csak emlékeztetem az Országgyűlést arra, hogy például az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (2) bekezdése is azt mondja, hogy az Országgyűlés maga határozza meg az ÁSZ vezetőinek a díjazását. Ez utóbbi szabálynak sem tett még eleget az Országgyűlés az elmúlt 3 évben. Ezt csak azért mondom, hogy önmagában a restancia nem feltétlenül egy olyan mulasztás, ami bárkinek konkrétan fölróható, egy objektív, előttünk álló munkateher viszonylag természetes következménye.
Ami pedig a konkrét indítványokat illeti:
Én is úgy gondolom, hogy az az indokolt, hogy a miniszterelnöki díjazás és a köztársasági elnöki díjazás ténylegesen is azonos legyen. Ezzel mindenki maradéktalanul egyetért. Azonban kerülni szeretném a látszatát is annak, mintha ezt úgy oldanánk meg, hogy a szövegezésből bárki azt a naiv következtetést vonhatná le, hogy a két díjazás nem azonos. Áder János eredeti indítványából ez utóbbi következtetés lenne levonható, ezért én azt a megoldást, amelyet ő alkalmazott, nem tartottam elfogadhatónak, ezzel szemben teljesen korrektnek tartottam azt a megoldást, amely éppen nála is fölvetődötten részletezi azokat az elemeket, melyekből összetevődik ez a díjazás. Ez tehát az 1. kapcsolódó módosító indítvány lényege, melyből világosan kitűnik, hogy Magyarországon nincs elnöki rendszer, nincs királyság, hanem egy kormányfői ellenjegyzéstől függően betölthető köztársasági elnöki tisztség, és ennek, a protokoll-listának is megfelelően, e követelményeket is betartandóan alakul az összegszerűség.
A másik javaslat tekintetében pedig úgy gondolom, hogy Áder János indítványa két ponton szorult helyesbítésre. Az egyik: az a törvény, amelyet ő beterjeszteni kívántat a Kormánnyal, annak a törvényjavaslatnak a pontos elnevezését az Alkotmány rögzíti. Az Áder János-féle megfogalmazás kicsit leegyszerűsítve tartalmazta ezt, tehát a teljes szöveget ilyenkor ki kell írni a jogi szakszerűség követelményeinek megfelelően. Ez az egyik eleme. A másik pedig: a szeptember 1-jei határidő túl közeli. Megítélésem szerint több esélye lehet a javaslatnak egy reálisabb időponttal. Köszönöm. (Taps.)
