PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:
PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:
PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság nagyon behatóan tárgyalta az útalapról szóló törvényjavaslatot, és tisztában volt azzal, hogy itt egy forrásképzésről van szó, amely pénzügyi eszközök felhasználásával a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése a következő időszakokban biztosítható. Azonban abból az elvből kiindulva, hogy a környezetvédelmi bizottságnak elsősorban a környezetvédelem érdekeit kell szem előtt tartani, felvetette – és javaslatot is terjesztettek elő Kiss Róbert és Gyurkó János képviselőtársaink, a környezetvédelmi bizottság tagjai –, hogy ne csak útalapról beszéljünk, hanem beszéljünk a nemzeti közlekedési alapról, amely nemcsak a közutaknak a fenntartását, felújítását van hivatva finanszírozni és megoldani, hanem ezen túlmenően a vasúti és a vízi közlekedést is foglalja magába, hiszen tudvalevően a vízi és a vasúti közlekedés környezetkímélőbb megoldást kínál, mint a közúti forgalmazás.
A bizottsági vita során örömmel tapasztaltuk, hogy a tárca képviselői bejelentették, elvileg egyetértenek ezzel a megoldással és folynak is az előkészületek egy más megoldásra, amellyel a vasúti és a vízi közlekedésnek a pénzügyi feltételeit, forrásait is meg fogják oldani.
Emellett a bizottság fontosnak tartja, hogy magának a megnevezésnek a változtatása történjen meg, mert jobban serkenti a tárcát, a kormányzatot ennek a kérdésnek a megoldására, hogy mennél hamarabb szülessen meg a vasúti és a vízi közlekedésnek a pénzügyi finanszírozása, forrásának az előteremtése.
Jelenleg a törvényjavaslat szerint a források gyakorlatilag az üzemanyagok értékesítéséből, a gépjárműadó meghatározott részéből és a befizetett díjak és bírságok pénzügyi forrásaiból származnak. Éppen azért, hogy a távolabbi lehetőségeket, a környezetkímélő megoldásokat biztosítani tudjuk, a környezetvédelmi bizottságnak a tagjai, Kiss Róbert és Gyurkó János képviselőtársaink tettek egy javaslatot, hogy az állami vállalkozói vagyon értékesítéséből származó bevétel 1992-ben 30%-ban, 93-ban 50%-ban, 94-ben 50%-ban kerüljön ennek a forrásnak a részeként elszámolásra, és ez biztosítja valamelyest a kiterjedt, ilyen természetű változtatást.
Kiemelten kívánom megemlíteni azt a javaslatot, amelyet a bizottság támogatott és nagyon fontosnak tartjuk, hogy az útalap bevételei nem vonhatók el a környezetvédelmi célra elkülönített összegek másra nem fordíthatók. Ez alapvetően biztosítaná a rendeltetésszerű pénzügyi felhasználást.
A bizottság a vita során 17 módosító javaslatot tárgyalt, amelyek a bizottság hatáskörébe tartoztak. Ebből a 17-ből 15-öt támogatott a bizottság, kettőt nem támogatott. A kettőből az egyik a Bogárdi Zoltáné, a másik dr. Mészáros Péter javaslata; az előbb említett dolog, hogy a kerékpárutakra nagyobb összeget biztosítson a költségvetés.
Megnyugtatónak tartottuk a törvényjavaslat 7. §-át, amely azt mondja, hogy a Kormány minden esztendőben a bevételekről és a kiadásokról az Országgyűlésnek számoljon be az országos költségvetés tárgyalása során. Ezzel tudniillik biztosítani lehet, hogy az Országgyűlés felügyeletet tud gyakorolni ezeknek a munkálatoknak a kivitelezése tekintetében.
A módosító javaslatok figyelembevételével arra kérjük az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm. (Kis taps.)
(19.00)
