CSEHÁK JUDIT, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója:
CSEHÁK JUDIT, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója:
CSEHÁK JUDIT, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint azt korábban már hallhatták, bizottságunk nem támogatta általános vitára bocsátását eme törvénytervezetnek. Bizottságunk, a Parlament szociális, egészségügyi, családvédelmi bizottsága egyöntetűen utasította el ezt a törvénytervezetet, sem a kormánypárti képviselőtársaim, sem pedig a bizottság ellenzéki képviselő tagjai nem támogatták az indítványt.
A bizottsági vitában két jelentős ellenérv hangzott el. Ezeket csokorba szedve ismertetném:
Bizottságunk úgy találta, hogy a törvénytervezet nem kedvez az érintetteknek, és a társadalombiztosítás számára is hátrányos. Miért minősítettük ezt az érintettek számára kedvezőtlennek? Tulajdonképpen önök hallották, hogy csak azok számára adódik lehetőség az életjáradékra váltásra, akik az elmúlt év december 31-éig 65. életévüket betöltötték. Az előterjesztő megfeledkezett azokról a 65 évnél fiatalabb rokkantakról, akik hasonlóképpen, mint a 65 évnél idősebb öregségi nyugdíjasok, nem képesek már a kárpótlási jegyet a piacon értékesíteni, nem képesek vállalkozásba kezdeni.
Bizottságunk hátrányosnak találta azt, hogy nem egyenlőek az esélyek az életjáradékra váltás esetében. Mit jelent ez? Úgy gondoljuk, hogy azok, akik vásárlásra fordítják a kárpótlási jegyüket, azok névértéken képesek a kárpótlási jegyet érvényesíteni, pontosabban piaci hatásokat is számba véve az ő esetükben a piac várhatóan maximum 40%-kal értékeli le a kárpótlási jegyet. A táblázatból az számítható ki, hogy a Kormány már induláskor 60%-os diszkontot épít be a kárpótlási jegybe, tehát tulajdonképpen úgy számol, hogya 100 ezer forintos kárpótlási jegy már az indulásnál csak 40 ezer forintot ér. Nincs alsó összeghatára a kárpótlási jegynek, tehát töredékösszegeket is fizetnie kell a társadalombiztosításnak. A mellékelt táblázatból önök láthatják, hogy százezer forintos kárpótlási jegy mellé jár a 65 éves nőnek ötszázvalahány forint, a 65 éves férfinak hatszázvalamennyi, ami azt jelenti, hogy 10 ezer forint esetében 50 forint, vagy 60 forint járna az érintetteknek havonta. Ez alacsonyabb összegek esetében kevesebbet tenne ki, mint maga a postaköltség, amiért a társadalombiztosításnak az ügyet intéznie kell.
Rendkívül hátrányosnak tartjuk azt, hogy a Kormány az évi átlagos nyugdíjemelés 30%-át kívánja kamatként kifizetni, ami az idei első emelés esetében mindössze 6%-os kamatot jelentene az érintetteknek.
Hátrányosnak tartjuk azt is, hogy a kötvény átruházása után 90 napon belül lenne csak köteles a társadalombiztosítás a folyósítást megkezdeni. Nem értjük, hogy miért nem azonnal, vagy miért nem egy méltányos ügyintézési határidőn belül.
Az Országos Társadalombiztosítás számára is hátrányos ez a javaslat. Miniszter úr említette, hogy a társadalombiztosítás nem forgathatja ezeket a kötvényeket. Úgy indokolja, hogy nem felkészült rá. Nyilvánvaló, hogy ha nem forgathatja, nem is lesz felkészült rá sohasem. Először talán a lehetőséget kellett volna megadni.
Tulajdonképpen az ÁVÜ-nek kell az életjáradék ellenértékét egy szoros elszámolás alapján a társadalombiztosításnak megtérítenie a privatizációs bevételekből. Bizottságunk aggályos volt a tekintetben, hogy 20–30 év múlva is lesznek-e majd az ÁVÜ-nek a privatizációból bevételei. És ha nem, akkor vajon ki fogja kifizetni ezeknek az életjáradékoknak a fedezetét?
Határozatban kell a társadalombiztosításnak megállapítani a jogosultságot egy rendkívül bonyolult adminisztrációs rend keretében, ami hátráltatni fogja a társadalombiztosítási ügyviteli munkát még abban az esetben is, ha külön szervezet fog ezzel foglalkozni. Az adminisztratív felelősség tehát a társadalombiztosításé lesz az anyagi kockázattal együtt.
Bizottságunk ezért nem támogatta a társadalombiztosítás érdekei felől szemlélve sem ezt a törvénytervezetet. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
