ÁBRAHÁM TIBOR, DR. (SZDSZ)

Full text search

ÁBRAHÁM TIBOR, DR. (SZDSZ)
ÁBRAHÁM TIBOR, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Igen Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az 1992. január 6-án megjelent Magyar Közlöny 2. számában a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr 1/92. számú rendelete, amely intézkedik az ivóvíz- és csatornadíjak mértékéről. E rendelet mellékletének 25. pontja a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat – központja Budaörs – részére ivóvízdíjként 42,90 Ft-ot, csatornadíjként pedig 31,20 Ft-ot állapít meg köbméterenként. Ez így összesen 74,10 forint/köbmétert jelent. Ez az összeg Nagykőrös város vonatkozásában is, de egész Pest megyében is irreálisan magas, a korábbi, az 1991-es 39,90 forint/köbméter díjnak mintegy kétszerese, ami csak még tovább növeli a lakossági terheket.
Még 1991. augusztus 2-án a Magyar Közlöny 87. számában megjelent az 1991. évi XXXIII. törvény, amely az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szól. A vizek, közcélú vízlétesítmények és vízközművek átadásáról a 15–20. §-ban rendelkezik e törvény. E törvény egyébként múlt év szeptember 1-jével lépett hatályba. Sajnos, annak ellenére, hogy Nagykőrös város önkormányzata még tavaly ősszel úgy döntött, hogy az itt lévő vízművet önállóan kívánja üzemeltetni az önkormányzati törvény értelmében – mondom, ennek ellenére – a megyei vagyonátadó bizottság a tulajdon és működtetés jogáról még mind a mai napig nem döntött.
Tudomásom szerint ilyen és hasonló problémák az országban másutt is léteznek, tehát az eset nem egyedi, hanem, úgy gondolom, példa értékű.
Ezek után kérdéseim a következők:
1. Miért nem lehet az adott önkormányzatnak gyorsan és zökkenőmentesen megkapnia a megyei vagyonátadó bizottságtól a tulajdon és működtetés jogát, hiszen, azt hiszem, könnyen belátható, hogy a túlzott vállalati általános költségekkel nem terhelt helyi vállalat sokkal kedvezőbb víz- és csatornaműdíjakat tudna megállapítani, mint az – idézőjelben – megyei érdekeket képviselő anyavállalat? Erre a tulajdoni igényre Nagykőrös városa még múlt év november 12-én testületi határozatot hozott.
2. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr már idézett rendelete azt jelenti-e, hogy ezen megyei szervezeti vállalatok – más néven, mondjuk ki: monopóliumok – továbbra is megmaradnak, és így a '91. évi XXXIII. törvénnyel szemben az önkormányzatok nem kaphatják meg a településükhöz tartozó műtárgyak tulajdoni és működtetési jogát? Miért kell így az önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozni?
3. A jogi ellentmondáson túl, amely a jogszabályokból egyértelműen következik – nevezetesen hogy az egyik formálisan fenntartja a megyei vállalatokat, és központilag írja elő az ivóvíz- és csatornadíjakat, míg a másik törvény, az önkormányzati törvény szellemében lehetőséget adna az önkormányzatok számára, hogy önállóan működtessék a vízkezeléssel kapcsolatos műtárgyaikat – miért kell a lakosságot központilag újabb többletköltségek kifizetésére kötelezni, amikor egy jogilag is járható úton anyagilag kedvező helyzetet lehetne teremteni?
4. A megyei érdekek védelme végsősoron a lakosságot sújtja. Miért kell ilyen monopolisztikus megyei szerveződésű vállalatokat életben tartani, milyen érdekek szólnak emellett a lakossági érdekekkel szemben?
Befejezésül: addig, amíg intézkedés nem történik a vízműtárgyak tulajdoni és működtetési jogának átadásáról az önkormányzatok felé, a törvénykezés anomáliájából a költségvetés magára vállalja-e az így keletkező lakossági többletterheket, vagy azoknak egy részét? Várom válaszát. (Taps a bal oldalon.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi